Az Európai Unió (EU) az elmúlt évtizedben számos jelentős digitális kezdeményezést és szabályozást vezetett be annak érdekében, hogy a világpiaci versenyben és a technológiai innováció terén a világ vezető gazdasági térségei között maradjon. A 2020-as évek elejére ezek a kezdeményezések új szakaszba léptek, amelyet a tagállami kormányok, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és a különböző uniós intézmények szorosabb együttműködése, továbbá a digitalizációt átfogóan érintő stratégiai és jogszabályi változások jellemeznek. Mindez összefügg a Covid–19 világjárvány tapasztalataival, a zöld átmenet célkitűzéseivel, valamint a globális geopolitikai folyamatokkal (Európai Bizottság, 2022a).
E tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson a 2024 júniusában érvényben lévő, megújult európai digitális stratégiáról, különös tekintettel a legfrissebb szabályozási változásokra, az új jogszabályokra és a digitalizáció stratégiai irányaira. A EU digitalizációs stratégiájával kapcsolatban az alábbi téziseket fogalmazhatjuk meg, amelyeket a tanulmányban részletesen megismerhetünk.
-
Az EU digitális stratégiája a 2020-as években az átalakuló globális környezet és a korábbi tapasztalatok fényében jelentősen megújult, aminek eredményeként határozottabb, komplexebb és technológiai szuverenitásra törekvő uniós megközelítés alakult ki.
-
A 2023 és 2024 folyamán elfogadott új stratégiai irányok és jogszabályok (különösen a DSA, a DMA, az AI Act és a Data Act) a digitalizáció szabályozását átfogóbbá, egyben rugalmasabbá tették, és ezzel előkészítették az európai digitális ökoszisztéma hosszú távú, fenntartható növekedését.
-
Az új digitális stratégia a tagállamok kormányzati, gazdasági és társadalmi folyamataira egyaránt jelentős hatást gyakorol, ami egyrészt új lehetőségeket teremt a polgárok és vállalkozások számára, másrészt felgyorsítja az átalakuló infrastruktúrák, szolgáltatások és készségfejlesztések bevezetését.
|