publikációk a szerzőtől »

Az Egyesült Királyság 2016. június 23-án népszavazáson döntött az Európai Unió elhagyásáról. Az integráció elhagyása azonban nem várt problémákat okozott, amelyek megosztották a brit politikai elitet és fenntartották a társadalom egészében a súlyos megosztottságot. Az Európai Unióból történõ kilépés a népszavazási kampányban nem érintett kérdésekkel való szembesülést hozott, amelyek közül a legfontosabb a Brexit pontos meghatározása volt. Theresa May kormánya 2017. március 29-én adta be az Unióhoz a Lisszaboni Szerzõdés 50. cikke szerinti értesítést a kilépésrõl, a szerzõdés szövege ettõl a naptól két évet ad arra, hogy a felek megegyezzenek a kilépés feltételeirõl és a jövõbeli kapcsolatokról. A „puha” és a „kemény” Brexit a tárgyalások megkezdése óta komoly dilemmát okozott az Egyesült Királyságban és a szakértõk között (Whitman 2018, Sapir 2016, Menon- Fowler 2016). Az elõbbi mellett azok érveltek, akik a szakítás után minél közelebbi kapcsolatokat céloztak az Unióval, míg utóbbi a köznyelvben a teljes kiválás szinonimájává vált. A tanulmányban európai és nemzetközi jogi szempontból vizsgáljuk meg a két fogalom létjogosultságát, és amellett fog érvelni, hogy jogilag nincs értelme szétválasztani az Egyesült Királyság kilépését.

Letölthető publikációk:

A `puha` és a `kemény` Brexit nemzetközi jogi kérdései

410 KB

PDF dokumentum

2018.11.12.