Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács ülésének migrációs vitájáról
2015.06.26.

2015. június 25–26-án Brüsszelben ülést tartott az Európai Tanács. Az elsõ napon az EU-ba irányuló migráció problémáit és azzal kapcsolatos teendõket vitatták meg az állam, illetve kormányfõk. A szokatlanul hosszantartó és jelentõs véleménykülönbségeket tartalmazó vita után Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatón részletesen szólt az ülésrõl és a Magyarország álláspontjáról.

 

 

A magyar delegáció jól állta a sarat a migrációs vitában

2015. június 26.

 A migrációs vitában a magyar delegáció jól állta a sarat, a megállapodás pedig megfelel Magyarország és a magyar emberek érdekeinek - foglalt állást Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfõinek tanácskozását követõen pénteken tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.

A kormányfõ közölte, hogy nem migrációs hullámról, hanem népvándorlásról van szó, amellyel hosszabb távon számolni kell. A csúcstalálkozón született döntések közül a kormányfõ elsõként azt emelte ki, szét kell választani a menekülteket és a gazdasági bevándorlóktól, és ennek még az unión kívül vagy legkésõbb az úgynevezett frontországokban, Olaszországban vagy Görögországban létrehozott befogadó központokban meg kell történnie.

A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország esetében nem indokolt, hogy egy kosárba kerüljön a másik két országgal, miután az ide érkezõk Bulgária vagy Görögország határán lépnek be elõször az EU-ba. A legfontosabbnak a miniszterelnök azt nevezte, hogy mindenkit, aki nem menekült, távol kell tartani Európa határaitól. Rámutatott az EU és a származási, valamint a tranzitországok közötti együttmûködés fontosságára. Kifejtette, az uniós fejlesztéspolitika segítségével elõ kell segíteni, hogy akik Európába jönnének, azoknak ne legyen okuk elhagyni otthonaikat.

"A magyar delegáció világossá tette, hogy a határokat védeni kell" - szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt minden országnak a saját kötelessége megtenni. Az pedig, hogy Magyarország meg fogja védeni a saját határait, senki ellen, "szerb barátaink" ellen sem irányul. "Az egyetlen cél Magyarország és a magyar emberek megvédése" - hangoztatta a kormányfõ.

Orbán Viktor tudatta, az uniós döntés része, hogy földrajzilag átfogó megközelítés kell, mert eddig elsõsorban a földközi-tengeri útvonalról volt szó, a szárazföldi, a Balkán alig kapott figyelmet. A menekültkvótákról a kormányfõ elmondása szerint nagy vita alakult ki. Egyes országok ezt értelmes dolognak tartották, mások szerint ez kívülrõl nézve meghívásként értelmezhetõ az európai közösség területére. "Ezt a vitát nem sikerült eldönteni. Ez a levegõben maradt" - tudatta a miniszterelnök.

Görögország és Olaszország az uniós döntés értelmében segítséget kap, önkéntes alapon 40 ezer menedékkérõt fogad be onnan a többi tagállam, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik. Orbán Viktor elmondta, hogy bár banálisnak tûnik, de annak elismertetéséért meg kellett küzdeni, hogy képtelen helyzet lenne, ha oda - Magyarországra - vinnék õket, ahova többen érkeztek, mint oda, ahonnan el akarják õket hozni.

Húsbavágónak és létkérdésnek nevezte Orbán Viktor, hogy a befogadási kvóta kötelezõ vagy önkéntes legyen, de az Európai Tanács áprilisban az önkéntes befogadás lehetõsége mellett foglalt állást. A miniszterelnök azt a kérdést tette fel: ki dönti el, hogy kit engedünk be a házunkba, a lakásunkba, az országunkba? Mint mondta: ez húsbavágó nemzeti érdek és Magyarország csak maga döntheti el.

Ezt követõen a kormányfõ arról beszélt, hogy szembe kell nézni azzal, hogy az EU menekültügyi rendszere, a dublini rendszer nem mûködõképes, felül kell vizsgálni, ám Magyarország addig is alkalmazza a szabályokat, ám azok mielõbbi megváltoztatását sürgeti. Orbán Viktor arra is kitért, hogy ha minden tagállam megfelelõen alkalmazná a dublini rendszert, radikálisan alacsonyabb lenne a Magyarországra érkezõk száma, sokkal kevesebben, vagy egyáltalán nem érkeznének, és ennek a jövõben így is kell lennie.

A héten napvilágot látott, majd késõbb cáfolt hírt, hogy Magyarország felfüggesztené a dublini rendelet alkalmazását, a miniszterelnök "nyelvi balesetnek" nevezte, mint mondta: közigazgatási szinten kezeltek egy olyan kérdést, amit politikai szinten kellett volna. "Magyarország nem mondott fel semmit" - szögezte le Orbán Viktor, kifejtve: arról van szó, hogy a magyar hatóságok néhány nap türelmet kértek a visszaszállítandó menekültek fogadásában, mert minden ember a déli határnál dolgozik.

Tudatta a miniszterelnök azt is, 11 ország jelezte, hogy összesen 15 ezer, eredetileg Magyarországon regisztrált menekültet küldenének vissza. Közölte azt is, a kormányt most hatalmazza fel a parlamentet, hogy megállapíthassa, melyek a biztonságos származási országok, és Görögország is ilyen lesz. A szerb határon felépítendõ kerítésrõl a kormányfõ azt mondta: a kormány nem lát más lehetõséget, mint az ideiglenes határzár. Tudatta: neki is fáj a szíve minden erre költendõ forintért, "de a biztonság az elsõ".

"A kerítést meg fogjuk építeni" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a cél az áramlás "megakasztása", s ha annak útvonala módosul, akkor a kerítés is követni fogja. A kormányfõ közölte: "Magyarország nem határos Szíriával", szerinte pedig sem Görögországból, sem Szerbiából, sem Macedóniából nem kell elmenekülni, a Magyarországra érkezõk közül 100-ból 8-9 esetben igazolható, hogy veszélyben lennének, ha visszaküldenék õket oda, ahonnan érkeztek. Egyúttal emlékeztetett: ha valaki, Magyarország tudja, milyen az, amikor tíz- és százezrek futnak az életükért, a délszláv háború idején mindenkit be is engedett.

Görögországgal kapcsolatban elmondta, a rájuk nehezedõ adósságteher okán az együttérzés hangján kell szólni, de ebben a helyzetben is elvárjuk, hogy teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyek nélkül Magyarországot hozzák nehéz helyzetbe. "Ennek az árát mi nem tudjuk megfizetni" - közölte a kormányfõ, tudatva, hogy az EU szívesen segít, Görögország is 130-160 millió eurót kapott erre a célra, Magyarország 1-1,5 milliót. Orbán Viktor szerint a különbség nem indokolatlan, de "akkor védjék is meg a határaikat".

MTI

Forrás: Orbán Viktor miniszterelnök honlapja. In:  http://www.miniszterelnok.hu/cikk/a_magyar_delegacio_jol_allta_a_sarat_a_migracios_vitaban

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius