(DAVIES, NORMAN: Európa története)

publikációk a szerzőtől » publikációk a recenzenstől »

Amennyiben laza, esti olvasmányra vágyik az olvasó, ne Norman Davies Európa története című könyvét vegye le a polcról. Akkor se ehhez a kötethez nyúljon, ha tényszerű, lexikonokban megtalálható adatokra kíváncsi. Arra ugyanis ott vannak a kézikönyvek, amelyekben mindenfélének utánanézhet a kutató, a történelemtanár, az egyetemista. Viszont Davies könyve kitűnően ötvözi a kettőt. Európa történelmét A-tól Z-ig könnyed, közvetlen stílusban mutatja be ez az áttekintő, elbeszélő mű, amely az öreg kontinens életét az őstörténettől a Szovjetunió felbomlásáig nyomon követi, tizenkét, egymás után kronológiailag következő, logikusan felépített fejezeten keresztül.

Esti olvasmánynak már csak azért sem ajánlott, mert több mint ezer oldalas, kemény kötése és cirka hét centis gerince könnyen elfárasztja az embert - ha kézben tartja a könyvet. Viszont az első oldaltól az utolsóig olvasmányos, magyarra fordított nyelvezete könnyen érthető, metaforái pedig nem mindennapi hasonlatokkal világítanak rá a lényegre. („A történésznek szüksége van a maga távcsövére, de a maga mikroszkópjára, a maga agysebészi szikéjére és a maga geológusi fúrótornyára is." - 19. old., „Mintha valaki azért illetné szemrehányással a csontváz röntgenfelvételét vagy az anyaméh ultrahangos térképét, mert szegényes képet adnak az ember arcáról. Csak hogy felfedhesse az emberi test és lélek titkait, az orvos minden eszközt bevet.

A történésznek ugyanígy fel kell szerelkeznie mindenfélével, hogy behatolhasson a rejtélyes múltba." - 22. old.)
Történelmet írni nagyon sokféleképpen lehet. Davies eredetisége a könyv anyagának kiválogatásában, újrarendezésében és előadásmódjában áll. Ez pedig nagyon is figyelemre méltó, hiszen a téma legtöbb vonatkozását történész elődei már feldolgozták. Az író egész Európa történetét ismeri, nemcsak a nyugati felét.

A könyvet olvasva ezt leginkább mi, magyarok érzékelhetjük, s éppen ezért örülhetünk a magyarnyelvű kiadásnak. A szerző a Londoni Egyetem eminens professzora, a Brit Akadémia és az oxfordi Wolfson College munkatársa nemcsak Nagy-Britannia történetéről publikált a közelmúltban egy kiváló kötetet (The Isles. A History. Oxford, 1999, Oxford University Press), hanem ő a szerzője a Lengyelország történetéről nyugati szerző által készített legalaposabb és legsikeresebb történelmi műnek (God's Playground. A History of Poland. Vol. I-II. Oxford, 1981-1982, Clarendon Press). Az elmondottak mellett nagy erénye a műnek, hogy mentes a korábban oly megszokott előítéletektől, s legfőképpen az általánosítástól. Ennek megint mi, kelet-európaiak örülhetünk a legjobban. Vagyis, a Davies-féle művekre Magyarországon még sokáig nagy kereslet lesz, hiszen üde hangja igazán kellemes hangszínt jelent a történetírás palettáján. Davies azon kevés magyarul olvasható szerzők közé tartozik, akik nem osztályharcok sorozatának tekintik a világtörténelmet. Az elsőtől az utolsó mondatig kiérződik a műből: a szerző előtt nincs tekintély. Könyörtelenül megállapítja írásában, hogy az abszolutizmus korának nevezett időszakban „az abszolutista államok valójában kisebbséget alkottak" (545. old.), s kijelenti Marx Tőkéjéről, hogy az „a ragyogó gondolatok és a nagyképű szőrszálhasogatás zavaros elegye" (782. old.).

Nem szabad elhallgatni egy nagyon fontos momentumot, amely a kötet igazán nagy vonzerejét is jelenti, nevezetesen Európa története rendkívül olvasmányos mű, szerzője szellemesen, humorosan fejezi ki magát, s mindemellett a szerkesztésben is teljesen új dolgokat vetett be. A tizenkét fejezetben a nézőpont egyre szűkül: az első még ötmillió évet fog át (I. Paeninsula: Földrajz és őstörténet), míg a XX. századot tárgyaló utolsó fejezetekben nagyjából egy oldal jut minden évre. Minden fejezethez „kapszulák" tartoznak (maga Davies nevezi őket kapszuláknak), amelyek különböző szűkebb témákra világítanak rá, s mint ilyenek, felhívják az olvasó figyelmét olyan részletekre, amelyek az összegző történetírásban rejtve maradnának. Minden kapszula a könyv főszövegének meghatározott helyéhez és idejéhez kapcsolódik. A kapszulákon kívül térképek és egyéb illusztrációk színesítik a könyvet és emelik a színvonalát.

Az egyes fejezetekben először az európai történelem főbb sajátosságait írja le, majd a népcsoportok vagy államok történetét, a fejezetek végén pedig hosszabban felidéz egy-egy nagy jelentőségű történelmi pillanatot. Mindenkinek ajánlom a szöveg közé ültetett rövid esszéket, kapszulákat, de leginkább a történelmet hallgató egyetemistáknak. Ezekből olyan ismereteket kapnak, amelyeket szinte sehol nem lehet megtalálni ilyen összefüggésben. Hogy milyen témákról van szó? Csak mutatóba néhány: a gesztusok története, az ostobaság történelmi szerepe, a budai vár és a magyar korona története, de górcső alá veszi az óvszert és a szifiliszt, meg a guillotine-t is. Nagyon jól kiegészítik ezeket az esszéket a kötet végén található ábrák, táblázatok. Ez megint csemege a történelem iránt érdeklődőknek: megtalálható itt Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia huszadik századi feldarabolása, vagy a Kaukázus meg Írország történelmi térképe, s olvasás után Viktória királynő rokonait már személyes ismerőseinknek is vallhatjuk.

Mit lehet ezek után mondani egy nagyon gondosan, alapos kutatások után megírt, tényeken alapuló vaskos kötetről? Bizonyára az egyes részterületeket alaposabban ismerők joggal hiányolnak belőle részleteket, ugyanakkor mint globális mű, akár alapműnek is tekinthető. Ha valaki csak ebből ismerné meg Európa történetet, teljes átfogó képet kapna a földrészről. Úgy is mondhatnám, ennyi elég. Mert a már említett részterületeket lehet ugyan finomítani, de akkor azok már történelemtudósoknak szóló részletességgel jelennének meg. Nem ez volt a célja a szerzőnek. Az általa megjelenített összkép teljes mértékben elfogadható és mélyen szántó gondolatokat indít el az olvasóban. Arról nem beszélve, hogy igenis, ebben az összefoglaló jellegű műben is sikerült egyes - jelentősebb - dolgokat alaposan bemutatni. Ezek egymást kiegészítve alkotnak egy kerek egészet, amelyet úgy hívnak: Európa története.

Norman Davies: Európa története (Eredeti cím Europe: A History) Fordította: Bojtár Endre és Bojtár Péter. Budapest, 2002, Osiris Kiadó. 1074 old. + jegyzetek, függelékek, névmutató