Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

SOLTÉSZ BÉLA

Globális kihívás, globális válasz, lokális ellenállás? Az ENSZ Migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményének kudarca

1945-ös alapítása óta az Egyesült Nemzetek Szervezete számos, a globális problémákat globális szinten orvosló kezdeményezés kidolgozásában vállalt meghatározó szerepet. Ezek közül néhány kérdéskörben sikerült olyan egyezményeket tető alá hozni, amelyek a nemzetközi jog megkerülhetetlen részévé váltak. Ilyen például A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló Egyezmény (1979), A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód megelőzéséről szóló Egyezmény (1984),  illetve az ENSZ Nyilatkozat a gyermek jogairól (1989).

Dolgozatomban egy, az ENSZ égisze alatt köttetett, mégis kevésbé sikeres nemzetközi egyezmény sorsát vizsgálom meg, amely bár globális kihívásra ad(na) globális választ, az egyes ENSZ-tagállamok között a kérdés kapcsán feszülő alapvető ellentét miatt nem, illetve csak nagyon korlátozottan érte el célját. Ez az ENSZ „Migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezménye” (United Nations International Convention on the Protection of the Rights of All Migrant Workers and Members of their Families, a továbbiakban az angol nyelvű szakirodalomban használt rövidítés szerint: ICRMW) amely a fent említett azon ENSZ-egyezmények sorába illeszkedik, amelyek a különböző kiszolgáltatott csoportok emberi jogait védik. Az ICRMW-t az ENSZ közgyűlése a 45/158 sz. határozattal fogadta el 1990. december 18-án, amely nap 2000 óta a Migránsok Nemzetközi Napja.

Az ICRMW hatályba lépésére azonban csak jóval később, 2003. július 1-jén került sor, amikor az egyezményt ratifikáló országok száma elérte a 20-at. Jelenleg (2010. májusában) 42 ország ratifikálta, és további 15 írta alá az egyezményt – közöttük azonban egyetlen jelentős migrációs célország sem szerepel, így az Egyesült Államok, Japán, az Európai Unió tagállamai és a Perzsa-öböl menti államok sem részesei a szerződésnek.

Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy mi az oka ennek az általános közönynek, amely szinte egyedülálló az ENSZ emberi jogi egyezményei között. Az egyezmény előzményeinek, tartalmának és ratifikációs eljárásának ismertetése után megvizsgálom az egyezményben részt venni nem kívánó migrációs célországok (különös tekintettel az Európai Unió tagállamaira) indoklását, amely elsősorban az egyezmény redundáns, felesleges voltára épít, majd bemutatom, hogy ez az érvelés önellentmondásokkal terhelt, és még a magukat a legdemokratikusabbnak tartó fejlett országoknak is lenne tennivalójuk a migráns (különösen az irreguláris migráns) népességet megillető emberi jogok érvényesülése érdekében. Kétségtelen ugyanis, hogy a migráció egyike a XXI. század nagy globális kihívásainak, amely a demográfiai polarizáció, a globális jövedelmi egyenlőtlenségek és a kommunikációs forradalom nyomán minden korábbinál jelentősebb gazdasági, társadalmi és politikai hatásokkal bír (Simai 2008).

Letölthető publikációk:

Globális kihívás, globális válasz, lokális ellenállás?184 KBPDF dokumentum2010.06.28.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius