publikációk a szerzőtől »

Mint a Corvinusos hallgatók nagy részét harmad-, negyedéven, engem is elkapott az Erasmus-láz, és sikerrel pályáztam a Kölni Egyetem féléves csereprogramjára, amit késobb még egy félévvel meghosszabbítottam.

A Kölni Egyetem Németország egyik legnagyobb és legrégibb felsőoktatási intézménye. 1388-ban a Német-Római Birodalom negyedik egyetemeként alapították. Ma a gazdaság- és társadalomtudományi, a jogi, az orvosi, a bölcsész, a matematika- és természettudományi, a neveléstudományi és gyógypedagógiai karokon összesen 49000 diák tanul, ebbol 6000 nem német állampolgár. Az NSZK Észak-Rajna-Vesztfália (NRW) szövetségi államban a felsőfokú tanulmányok mindenki számára térítésmentesek, ezért viszonylag sok itt a külföldi, valamint az ún. senior, illeve az egyszerre több szakot végző hallgató. Az áthallgatási lehetőségek száma végtelen. (Sajnos azonban 2006 őszétől tandíjat vezetnek be.)

A magyar rendszertől eltérően a tanulmányok két szakaszra oszlanak. Az első két év a Grundstudium (alapképzés), azt követi két és fél éves Hauptstudium (szakosodás). Ezen a két blokkon belül a tantárgyak kiválasztása, azok elvégzésének ideje, sorrendje teljes mértékben a diákra van bízva. Ennek jó oldala, hogy teljes a szabadság, rugalmasan állítható össze az órarend, mindenhova be lehet járni, a tantárgyakra nem kell feljelentkezni, csak a vizsgákra. Viszont rossz oldala, hogy mivel nincs operatív tanterv, az egyes szemináriumokon első és harmadévesek ülnek együtt, és a nagy szabadságban az embernek néha hatalmas kétségei támadnak, hogy milyen tantárgyakat kell felvennie, meg hogy hol tart a tanulmányaiban. Ez a helyzet még bonyolultabb lesz Bachelor és Master képzésekre való átálással, hiszen a hallgatók fele a régi, fele az új rendszerben tanul, és senki nem tudja majd, kire mi vonatkozik.

A tantárgyakból nem kötelező vizsgát tenni vagy házidolgozatot írni, ugyanis a részvételért is járnak kreditpontok. Ami viszont számomra a legnagyobb különbségnek tűnik, hogy mivel senki nem mondja meg, hogy mikor és milyen tárgyakat kell hallgatnom, melyik évben miből kell vizsgáznom, többszörös önfegyelemre van szükség az egyetem elvégzéséhez. (Bizonyára ezért találkoztam kevés olyan diákkal, aki az ötödik év után megszerzi a diplomáját.. Itt Észak-Rajna-Westfáliában általában elfogadottnak számít, ha valaki még 27 -29(!) évesen is az egyetem padjait koptatja.

A Corvinus Egyetemen nemzetközi szakos hallgató vagyok. Sajnos ugyanez a szak Kölnben nem létezik, így tárgyaimat a politológusok, illetve a jogászok tárgyaiból választom. A politológus képzés csak Magister- rendszerben létezik, ami azt jelenti hogy melléje, mint Hauptfach (kvázi szak) mellé kell felvenni még két Nebenfachot (kvázi mellékszakirányt), amit foleg a bölcsészek szakjaiból lehet kiválasztani, logikus kombinációban (például: politológia, történelem, angol). A politológus képzés szintén két év Grundstudiumból és három év Haupstudiumból áll.

Az alapképzésben főleg előadásokon és ún. proszemináriumokon sajátítják el a diákok a politikatudomány alapjait. Az előadások teljes mértékben általános ismeretekre korlátozódnak (pl.: Az EU politikai rendszere vagy külpolitikai elemzés), a szemináriumokon konkrétabb témakörök kerülnek feldolgozásásra a diákok közremüködésével. (pl.: az EU külpolitikája, Németország Európa-politikája). Minden órára van kötelező olvasmány, általában egy-egy cikk. A szemináriumon valemelyik hallgató kiselőadása után beszélgetés indul erről a cikkről illetve témáról, a tanár vezetésével, az óra végén szintén ő foglalja össze, egészíti ki az órán elhangzottakat. Számomra ez a rendszer sokkal hatékonyabb, mint otthon a sok előadás, mert az órán való aktív részvétellel sokkal több ragad meg a hallgató fejében, mint 75 perc serény jegyzetelés után. A proszemináriumok teljesítésének feltétele tehát egy kiseloadás tartása egy ún. Thesenpapier alapján, amelyben egy hipotézis fenáállását kell megvizsgálni és egy 10-15 oldalas házidolgozat készíteni ugyanebben a témában. Az első két év szemináriumain mindig szentelnek egy- egy órát a Technik des wissenschaftlichen Arbeitens- nek, vagyis megtanítják a diákoknak, hogyan írjanak házidolgozatot, hogyan idézzenek, milyen szakirodalom alapján készítsék el a Thesenpapier-jukat.

Az első két évet követő Hauptstudiumban szakosodhatnak a hallgatók nemzetközi- vagy európai politikára ill. összehasonlító politikatudományra ill. politikai elméletekre. A Hauptstudiumban csak Hauptseminariumok vannak, ahol kiselőadás tartása és egy 20 oldalas házidolgozat leadása a tárgy teljesítésének feltétele. Előadások egyáltalán nincsenek. Azért tűnik számomra ez a rendszer hatékonyabbnak, mert a színvonalbeli különbség az alap- és főképzés között sokkal jobban észlelhető. A tanulmányok valóban egymásra épülnek. A Hauptsemináriumon a professzorok a hallgatóknak a proszemináriumokon ill. az első két év előadásain megszerzett ismereteire építkeznek.

Mivel európai főszakirányosként nemzetközi ill. európai jogi kérdésekkel is illik foglalkozni, a jogi tanszék nemzetközi jog, nemzeközi szervezetek ill. európai közösségi jog tantárgyait is hallgattam/om. Itt nagyon össze kell szednie magát a corvinusos-diáknak, hiszen a vizsgán jogi esetmegoldás is előfordulhat, és német jogi szaknyelv elsajátítása (nem lehetetlen, de) nem megy egyik napról a másikra. Igaz, a kedvesebb professzorok az erasmusos diákok számára külön szóbeli viszgát tartanak. Tantárgyaim nagy részét az európai ill. nemzetközi politika témakörből választottam. Eddig hallgatott előadásaim: az EU politikai rendszere, külpolitikai analízis; proszemináriumaim: EU és Törökország, az EU külpolitikája; Hauptseminarjaim: pártok és pártrendszerek Nyugat-Európában, ill. a brit politikai rendszer. Az utóbbi kettőt angolul halgattam, ugyanis az angol nyelvű tantárgykínálat nagyon széles.

Az egyetem minden szempontból támogatja a diákok nyelvi képességeinek fejlesztését. Erasmusosként a szemeszter előtt és alatt is térítésmentes német tanfolyamon lehet részt venni, ill. be lehet látogatni a "normál" diákok számára meghirdetett mindenféle nyelvórákra. Így Kölnben japánul is tanulok . (A tanár török származású.)

A multikulturalizmus, a mindennapi szóhasználatban a "multikulti" Köln egészét jellemzi. Sok a (már második-, harmadikgenerációs) bevándorló a vársoban, főleg Törökországból, Olaszországból és a volt Jugoszlávia tagállamiból ékeztek. A Kölni Egyetemen a világ 150 országából tanulnak diákok. A kölniek toleranciájának messze híre megy, és ez vonzza ide a fiatalokat a világ minden tájáról. A campus környékén, a diáknegyedben pezseg az élet, és a nyár közeledtével megtelik az egyetem közelében lévő kis tó környéke (és a sörkert, mert hogy mégiscsak Németországban vagyunk, mindegy honnan jön az ember).

Az itteni tanulmányaim egyetlen hátránya, hogy otthon a német tantárgyaim nagy részét csak választható tárgyként fogadják el . És azoknak a tárgyaknak az elfogadtatása is nehézkes, amelyeknek a tartalma valóban megegyezik az otthonivall, mivel az Észak-Rajna-Westfáliábann a tanulmányi félév csaknem két hónappal később ér véget, mint otthon. Azokból a kötelezo tárgyaimból pedig, amiknek német megfelelőjét itt nem oktatják (pl. diplomáciatörténet) otthon kell vizsgát tennem.

A gondok ellenére nemzetközisként mindenféleképpen érdemes Kölnben eltölteni egy vagy két félévet. Számomra nagyon sok tapasztalatott adott az itt eltöltött idő, érdekes ugyanazt a tantárgyat más szemszögből, más nyelven, más egyetemen hallgatni. És az interkulturális közegben eltöltött idő olyan ismeretekkel egészíti ki a tanulmányiamat, amelyek megszerzése otthon lehetetlen lenne.

Köln, 2006. április