Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

TURBUCZ DÁVID

Mussolini vezérkultusza

 

Az elsõ világháborút követõen számos európai államban jöttek létre vezérkultuszok, amelyek elsõsorban válságjelenségre adott reakciókként értelmezhetõk. E kultuszok között meglévõ különbségeket fõként az egyes országok társadalmi és kulturális viszonyai, illetõleg a politikai rendszerek jellegében kimutatható eltérések magyarázzák. Nem mellékes, hogy milyen körülmények közepette és mely politikai erõ, mozgalom (esetleg a hadsereg) teremtette meg a vizsgált vezérkultuszt. E korai szakaszban, a politikai hatalom megszerzése elõtt, az adott párt, stb. mûködési mechanizmusai, ideológiája és politikai céljai, illetve a vezér ezzel kapcsolatos elképzelései határozzák meg a kultuszának jellegét. A hatalomra kerülésüket követõen, ha bekövetkezik, az állami szintre emelkedett kultusz már szélesebb körben, jóval hatékonyabban tudja befolyásolni a közgondolkodást. Nem beszélve arról, hogy akkor a politikai rendszer átalakítása is megtörténhet. Nyilvánvaló, hogy a totalitárius berendezkedésû államokban, a különféle autoriter és demokratikus rendszerekben más és más keretek között létezhetnek e kultuszok. Ez természetesen igaz a hatalomra kerülés elõtti idõszakra vonatkozóan is. A vezérkultuszok létezésének kereteit fõként a politikai rendszerek határozzák meg. Azon túl, hogy milyen mértékû hatalommal rendelkezik a vezér, meglehetõsen fontos kérdés, hogy ideológiailag mennyire meghatározott a vezérkép, kötõdik-e hozzá politikai vízió, beszélhetünk-e a társadalom átformálásának igényérõl, vagy inkább pragmatikus jellegû vezérképrõl van-e szó. A vezérelv léte és funkciója szintén vizsgálandó. A vezérkultusz tömegességét és kizárólagosságát a társadalom mobilizálásának, a politikai pluralizmusnak és a média feletti kontrollnak a mértéke határozza meg. Az esetleges ellenkultusz, ellennarratíva hatását a politikai pluralizmus mértéke határozza meg, ettõl függ ugyanis, hogy a vezérkultusszal szemben létezik-e, és ha igen, akkor milyen jellegû és szerepet betöltõ alternatíva, van-e lehetõség a vezérrel szemben megfogalmazott nyilvános kritikára. A propaganda hatékonysága szempontjából lényeges, hogy a tömegkommunikációs eszközök mennyire elterjedtek, ahogyan ebben a tekintetben az analfabetizmus aránya és a közoktatás állapota is meghatározó. Mindezek miatt jellegüket tekintve a korszak vezérkultuszai azonosnak nem tekinthetõk.

 

 

Letölthető publikációk:

Mussolini_vezerkultusza579 KBPDF dokumentum2012.12.19.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius