Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Magyar–szentszéki megállapodás a diplomáciai kapcsolat helyreállításáról
1990.02.09.

A Szövetséges Ellenőrző Bizottság nyomására az Ideiglenes Nemzeti Kormány Angelo Rota nunciust 1945. április 4-én kiutasította Magyarország területéről. Akkor az összes budapesti nagykövetnek távoznia kellett az országból, névleg azért, mert elismerték a Szálasi-kormányt. Valójában ismert, hogy a német megszállás, majd a nyilas hatalomátvétel után csak a semleges hatalmak nagykövetségei maradtak Magyarországon, és így a kormány valódi elismeréséről egyik esetében sem lehetett beszélni. Idővel minden szovjet befolyás alá került országból kiutasították a nunciusokat.

A katolikus egyházban több szempontból is veszélyforrást láttak a kommunista államok. Egyrészt a katolikus egyház anacionális struktúrája napi szinten úgy működik, hogy az egyházi közigazgatás országhatárokon átívelő napi tevékenységet végez, így a Szentszék – a katolikus egyház kormányzata – az egész világgal kapcsolatban áll, egyszerűen az egyház napi közigazgatási funkciói intézése által. Zárt diktatúrák ezt mindig veszélyes kihívásként értékelik. Továbbá a Szentszék nem volt a szovjet blokk, illetve. annak politikai gépezete befolyása alatt, s így az egyházkormányzat biztonsági helyzete biztosított volt. Másrészt a Szentszék kiterjedt diplomáciai kapcsolatai által a világ gyakorlatilag összes kormányzatával kapcsolatban áll. Így a nyugati világ információt várt tőle a keleti blokkban uralkodó helyzetről, a Szovjetúnió és szocialista országok pedig a katolikus egyházat a Nyugat előretolt bástyájának tekintették.

A szovjet blokk minden országában felállítottak az egyházak felügyeletével megbízott állami szerveket, melyek egyik legfontosabb feladata az volt, hogy ellehetetlenítsék a helyi katolikus egyházrészeknek a Szentszékkel való kommunikációját. Sorra megtiltották a „külföldi joghatóság” gyakorlását. Ez súlyosan sértette a katolikus egyház alapvető működését, hiszen az egyes országok területén működő egyházrészek nem – legalábbis hivatalosan nem – érintkezhettek a Szentszékkel, a katolikus egyház kormányzatával, így az egyház rendes, napi egyházi közigazgatási működése lehetetlenné vált.

Magyarország 1990. február 9-én állította helyre a diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel, az első demokratikus választás előtt egy hónappal. Megfigyelhető, hogy Magyarországhoz hasonlóan a többi  közép-európai ország is a demokratizálódás, a vallásszabadság melletti elköteleződésük szimbolikus aktusaiként kezelte a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolatuk helyreállítását. Egy országban ugyanis még visszafordulhat a demokratizálódási folyamat, azonban nemzetközi szerződéseket alapesetben csak háború esetén szokás felmondani. Ráadásul egy nemzetközi szerződés preambuluma jó lehetőséget ad arra, hogy egy ország a nemzetközi közösség előtt tegyen elvi szintű elköteleződést a vallásszabadság mellett.

A magyar–szentszéki diplomáciai kapcsolat helyreállítását kimondó megállapodás első pontja magát a diplomáciai kapcsolat helyreállítását mondja ki, a második a diplomáciai képviseletek rangját határozza meg. A harmadik pont két részből áll. Első fordulata egy ünnepélyes kijelentés, melyben a felek egy nehéz és vészterhes korszakot nyilvánítanak lezártnak. Második fordulata első pillantásra „unalmas jogiaskodásnak” tűnik, pedig igen jelentős. Mindkét félnek van egy-egy jogrendje, melyek a nemzetközi életben mint szuverén jogrendek érintkeznek/kommunikálnak más szuverén jogrendekkel, és így egymással is. A felek ebben a kijelentésben a partner számára meghatározzák, jellemzik jogrendjük legfontosabb, a másikhoz való viszonyulásukat alapvetően jellemző jogforrását. Ebből a partner – amivel éppen felveszik a kapcsolatot – megismerheti az ő jogát, jogrendjét (bár ezt már valószínűleg előre is tanulmányozták). A felek a közöttük később létrejövő nemzetközi szerződésekben az ebben a kijelentésben jellemzett szuverén jogrendjeik között fognak kollíziós jogot létesíteni. Ez a fordulat tehát a helyreállított kapcsolatok jogi alapformáját határozza meg. A többi rendelkezés a szokásos záró rendelkezések kategóriájába illeszkedik. Hatályon kívül helyeznek egy korábbi, 1964. szeptember 15-én kötött részleges megállapodást, és elhatározzák, hogy nem tesznek egyoldalú lépéseket, hanem a tárgyalásos formát részesítik előnyben.

Ennek a közlésnek a forrása: Ravasz–Galik–Fedor (szerk.): Egyházakra vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye. Budapest, 2002. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 98–99. old. A dokumentumot újra közre adja Rónay Miklós. 

Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Szentszék között

Azzal a szándékkal, hogy hivatalosan helyreállítsák és fejlesszék a kölcsönös baráti kapcsolatokat, a Magyar Köztársaság és a Szentszék – az erre kellően felhatalmazott Képviselőik útján – megállapodtak az alábbiakban:

1. A mai napon helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat Magyarország és az Apostoli Szentszék között, a Magyar Köztársaság részéről Nagykövetség, a Szentszék részéről Nunciatúra szintjén.

2. A Magyar Köztársaság az Apostoli Szék mellé rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet akkreditál, míg a Szentszéket Budapesten Apostoli Nuncius képviseli.

3. Az utolsó hónapokban Magyarországon végbement mélyreható politikai és társadalmi fejlődés következtében az egyházat érintő kérdések ma már rendezettek, amelyeket egyrészt az új Kánonjogi Kódex, másrészt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló új Törvény rendelkezései szabályoznak.

Ennek következtében, a két Fél túlhaladottnak tekinti az 1964. szeptember 15-én, Budapesten aláírt Okmányokban rögzített részleges megállapodásokat, a csatolt Jegyzőkönyvekkel és a két Melléklettel együtt, melyeket ezennel hatályon kívül helyeznek.

A kölcsönös érdeklődésre számottartó egyedi kérdéseket, amelyek kétoldalú megegyezést kívánnak, a Felek a jövőben közös megállapodás útján oldják meg.

Aláírásra került Budapesten, 1990. február 9-én, két eredeti példányban, magyar és olasz nyelven, mindkét példány egyaránt hiteles.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius