publikációk a szerzőtől »

Potočnik, Janez (1958) szlovén politikus, az Európai Bizottság   tudomány- és kutatás politikáért felelős biztosa (2004–).

Egyetemi tanulmányait a Ljubljanai Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, ahol 1993-ban doktori címet is szerzett. Kutatóként kezdte pályáját a Ljubljanai Makróökonómiai Kutatóintézetben, ahol 1993 és 2001 között igazgató volt.

14 éves kutatói munka után 1998-ban lépett politikusi pályára. Szlovénia EU-csatlakozásáig, 2004-ig végig a szlovén csatlakozási tárgyalócsoport vezetője volt, 2002-től pedig a szlovén európai ügyek miniszteri posztját bízták rá.

2004 őszén, amikor José Manuel Barroso az Európai Bizottság új elnöke körvonalazta a bizottság összetételét, Potočnik jelölése senkinek nem okozott meglepetést. A szlovén csatlakozási tárgyaló csoportot vezetőjeként Potočniknak sikerült távol tartania magát a szlovén belpolitikai csatározásoktól, így 2004-re a teljes politikai osztály támogatását élvezhette. A hat éves felkészülési periódus alatt pedig brüsszeli körökben is nevet szerzett magának. Günter Verheugen előző bővítési biztossal 2004 májusától már közösen dolgoztak az EU szomszédsági politikáján, így sokan azt várták, hogy a bővítési biztosi posztot a szlovén közgazdász kapja meg. Barroso azonban Potočnik számára 2004 októberében a tudomány- és kutatási biztosi posztot jelölte ki, amely a két hónapos, a bizottság összetételével kapcsolatos huzavona során sem kérdőjeleződött meg.

Potočnik reszortját kezdetektől fogva egyfajta kettősség jellemzi. A tudományos kutatások támogatása egyfelől az európai gazdasági növekedésének, a versenyképesség és ezáltal a jóléti rendszer fenntartásának elengedhetetlen feltétele. Ugyanakkor a szlovén politikus saját kutatói tapasztalataiból is tudja, hogy a tudomány függetlenségének megőrzése elsődleges cél, így a tudomány prioritásait elsősorban független szempontokból és nem a politikának alárendelve kell megállapítani.

Potočnik hivatali idejére a 2010-ig elérendő, alapvető számszerűsített célokat az ún. lisszaboni stratégia tartalmazza, amely szerint az EU GDP-jének 3 százalékát a tudományokra fogják költeni. A 2005-ös és 2006-os évközi költségvetési adatok azonban azt mutatják, hogy a legtöbb tagállamban messze nem érték el ezt a kitűzött célt. Potocnik ezért egyre gyakrabban hangoztatja a „Brain-drain” veszélyét. Bizonyos területeken egyre nagyobb a tudóshiány, hiszen alacsonyak a fizetések, bonyolult adminisztratív akadályok állnak az EU-tagállamok közötti kutatócsere előtt, és még mindig nem teljesen gördülékeny a különböző tagállamokban folyó képzések kölcsönös elismerése. Hogy az európai tudóskapacitás „Brain-drain-je” visszaforduljon, és hogy az EU-n belüli tudósáramlás akadálytalanabbá és gördülékenyebbé válhasson, Potočnik a kutatási támogatások szétosztásának leegyszerűsítésért és az országok közötti nyugdíj- és szociális ellátás átruházhatóságáért küzd.

A 2007–2013-as EU-költségvetés bevételi és kiadási oldala nagy vonalakban elfogadott. Hogy a tudomány és kutatás finanszírozására mennyi fog ténylegesen jutni, az még nagyon sok tényezőtől függ, és részleteiben nem tisztázott. Reméljük, hogy az európai kutatás-fejlesztés támogatása terén a szlovén biztos határozott eredményeket tud majd felmutatni hivatali idejének végén!

Források:

http://ec.europa.eu/commission_barroso/potocnik/indexfl_en.htm

http://www.veniceconference2005.org/speakers/potocnik_j.htm

http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=948

http://www.bbc.co.uk/hungarian/specials/1140_eunew_commissio/page10.shtml

http://weblog.jrc.ec.europa.eu/page/potocnik?entry=uniting_scientists_today_for_the

http://www.wienerzeitung.at/DesktopDefault.aspx?TabID=4399&Alias=Dossiers&cob=189475&DosCob=160911

https://www.welcomehome.dk/Default.aspx?ID=60

http://www.ostina.org/html/bridges/article.htm?article=1188