publikációk a szerzőtől »

2008 őszére a szlovák–magyar viszony az 1989 utáni időszak egyik legkritikusabb szintjét érte el. Szinte nem volt olyan hét, hogy ne került volna elő újabb és újabb probléma vagy olyan esemény, amely még jobban növelte a feszültséget. Több elemző megállapította, hogy az EU-ban Szlovákia és Magyarország között a legrosszabb a kétoldalú viszony. Akkor Szlovákia és Magyarország alig négy éve volt az EU tagja, az Uniónak pedig 27 tagja volt. Ez elgondolkodtató tény. 

...

Nyilvánvaló, hogy több kérdésben a szlovák és a magyar pozíció konvergenciája nem várható, de apellálhatunk arra, hogy meg kell erősítenünk arra irányuló törekvésünket, hogy megértsük „a másiknak” az álláspontjait, és az okokat, amiért azokat hangoztatja. Ebben az összefüggésben a politikai akarat és hajlandóság mindenek fölött való, de csak a keretet adja, amit gondosan szelektált tartalommal kellene megtölteni. Azt pedig már közelről sem a csak a politikusoknak kellene létrehozni, kialakítani, hanem a különféle társadalmi széfrákból való szakembereknek, szakértőknek, az önkormányzatok vagy a polgári társadalom képviselőinek is. Ilyen folyamatban lehet, ha talán nem is garantálni, de legalább jobban hinni a szlovák–magyar viszony nemkívánatos feszültségének felszámolásában.

Letölthető publikációk:

Illúziók és dezillúziók a szlovák–magyar viszonyban

93 KB

PDF dokumentum

2010.02.09.