Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

DEÁK PÉTER

Az erőszak új formái az új világrendben

A huszadik század második felében az emberek számára a nukleáris háború fenyegetése jelentette a fő veszélyt, az ettől való félelemérzet azonban folyamatosan csökkent a kölcsönös elrettentés kialakulásával, az atomháború „megnyerhetetlenségének” felismerése láttán. Aztán, kilencvenes években, a napi hírek a hidegháborús korszak örökségeként fellobbanó etnikai, „alacsony intenzitású” konfliktusokról szóltak, amelyek egy része ma is tart. Ezen válságok megoldatlansága, továbbá a nemzetközi hatalmi viszonyok radikális átrendeződése, amelynek egyik jellemzője, hogy az Egyesült Államok egyetlen hiperhatalommá vált, a globalizáció, többekben a „vesztes-érzet” bizonyos tudatosulása, mindezek új világképet, új választóvonalakat alakítottak ki. A globalizációt indukáló tényezők között ebben az időben bontakoztak ki egy új technikai forradalom termékei és következményei is. Ez a technikai váltás szinte egyszerre történt az elektronika világában és a biogenetikában minden hozadékaikkal és negatív következményeikkel együtt. Egyes vélemények szerint az új erőszakformák a hagyományos tömegháború anakronizmusát eredményezik, a konzervatív tömeghadviselési eljárások kiszorulnak a konfliktusmezőből, a haderők modern könnyű és nagypontosságú fegyverekkel rendelkeznek, létszámuk világszerte csökken.

A globalizációval együtt járó érdek- és értékátrendeződések, az új fegyverek és védelmi technikák, illetve a pusztításra is alkalmas „békés” eszközök megjelenése, az ezek együtteséből eredő erőviszony változások, az új aszimetriák merőben új erőszakformák létrejöttét eredményezték, amelyek napjainkban nemcsak, és nem is elsősorban a hagyományos katonai szférában jelennek meg. Ez eredményezte, hogy amíg az elmúlt évszázadban a – divatos szóval – háborúkép szerves része volt az ellenségkép is, addig ma a szervezett agresszív, vagy védekező percepció „jelenségkép”-pel párosul.

Letölthető publikációk:

Deák Péter: Az eroszak új formái az új világrendben258 KBPDF dokumentum2007.02.26.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius