Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A genfi jegyzőkönyv
1925.06.17.

 

Az angol–búr háborúban (1899–1902) használtak először mérgező gázokat a hadműveletekben. Majd a 26 állam részvételével megtartott hágai konferencia kimondta bizonyos hadianyagok (robbanó töltény, mérges gázok) alkalmazásának tilalmát. A mérges gázokra az I. számú nyilatkozat  vonatkozott (1899. július 29.) amely megtiltotta a fojtó- és mérges gázokat tartalmazó fegyverek alkalmazását, de nem tiltotta el a harci gázoknak más módon való felhasználását. Egyebek mellett ez oda vezetett, hogy az első világháborúban ismételten harci gázokat használtak a frontvonal áttörése céljából. A háború után a párizsi békeszerződések több passzusa, majd és a washingtoni konferencia (1922) általában megtiltotta a mérges gázoknak hadi célokra való felhasználását, az erről szóló megállapodás azonban – miután az aláírók nem erősítették meg – nem lépett hatályba.

Mindamellett időközben bizonyossá vált, hogy a német titkosszolgálatok többször is kísérletet tettek arra, hogy biológiai ágensekkel fertőzzék meg az antant hatalmak élelmiszerállományát.

A fegyverzetkorlátozási törekvések sorában kiemelkedő helyet foglal el az 1925. június 17-i genfi jegyzőkönyv, amely általánosan megtiltja a gáz- és baktériumfegyvereknek a szárazföldi, légi és tengeri háborúban való alkalmazását. A jegyzőkönyvet majdnem valamennyi állam megerősítette. (A két világháború között azonban például az Egyesült Államok és Japán nem ratifikálta.) A jegyzőkönyvnek voltak ugyan bizonyos hiányosságai (például nem tiltotta meg az ilyen fegyverek előállítását és nem zárta ki represszáliaként történő alkalmazását) a tilalom mégis hatásosnak bizonyult, hiszen a második világháborúban nem került sor harci gázok alkalmazására. 

Magyarország a genfi jegyzőkönyvet 1952-ben írta alá, majd az országgyűlés az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel cikkelyezte be. 

A genfi jegyzőkönyv szervesen összefügg a biológiai- és toxinfegyver tilalmi egyezménnyel (1972), amely a genfi jegyzőkönyvnél tovább menve már nemcsak a biológiai és toxinfegyverek használatára vonatkozó tilalmat mondja ki, hanem a kiterjeszti a tilalmat az ilyen fegyverek előállítására, tárolására és kifejlesztésére is. A vegyifegyver tilalmi egyezmény (amelyet Magyarország 1993. január 13-án írt alá és amely 1997. április 29-én lépett hatályba és az 1997. évi CIV. törvénnyel) ugyanúgy vonatkozik a vegyi fegyverek használatára, mint a genfi jegyzőkönyv, de kiegészül még a vegyi fegyverek előállítására, tárolására és kifejlesztésére vonatkozó passzussal.

A genfi jegyzőkönyv szövegét az 1955. évi 20. törvényerejű rendelet foglalja magába.

Közreadja Bálint Lajos

Forrás: Jablonszky László: Comp-Lex CD-Jogtár. Budapest, 2000. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

 

Jegyzőkönyv

a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltásáról

Az alulírott Meghatalmazottak Kormányaik nevében:

tekintettel arra, hogy a civilizált világ közvéleménye teljes joggal elítélte a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázoknak, továbbá bármiféle folyadékoknak, anyagoknak vagy hasonló készítményeknek a használatát;

tekintettel arra, hogy ezt a használatot oly szerződések helyezték tilalom alá, amelyeknek a világ Hatalmainak legnagyobb része részese;

abból a célból, hogy ezt a tilalmat mint a nemzetközi jog szabályát, amely a nemzetek lelkiismeretét és gyakorlatát egyaránt köti, egyetemesen elismertek, kijelentik:

„A Magas Szerződő Felek, amennyiben még nem lennének ezt a használatot megtiltó szerződések részesei, elismerik ezt a tilalmat és elismerik ennek a tilalomnak a bakteriológiai harci eszközök használatára való kiterjesztését és magukat az egymás közötti viszonylatban a jelen nyilatkozatban foglaltak által kötelezettnek tekintik.

A Magas Szerződő Felek minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a többi államok is csatlakozzanak a jelen Jegyzőkönyvhöz. Ezt a csatlakozást a Francia Köztársaság Kormányával kell közölni, ez pedig arról valamennyi aláíró és csatlakozó Hatalmat értesíti. A csatlakozás annak a Francia Köztársaság Kormányával történt közlése napján lép hatályba.

A jelen Jegyzőkönyvet, melynek angol és francia nyelvű szövege egyaránt hiteles, mielőbb meg kell erősíteni. A Jegyzőkönyv a mai keltezést viseli.

A jelen Jegyzőkönyv megerősítését a Francia Köztársaság Kormányával kell közölni, amely azoknak letételéről valamennyi aláíró és csatlakozó Hatalmat értesíti.

A megerősítő és a csatlakozási okiratokat a Francia Köztársaság Kormányának levéltárában kell megőrizni.

A jelen Egyezmény mindegyik Hatalomra nézve megerősítő okirata letételének időpontjában lép hatályba; ettől az időponttól kezdve a letevő Hatalomnak azokkal a Hatalmakkal való viszonylatában, amelyek megerősítő okiratukat már letették, az Egyezmény kötelező.

Melyeknek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Jegyzőkönyvet aláírták.

Készült Genfben, egyetlen példányban, az ezerkilencszázhuszonötödik évi június hó tizenhetedik napján."

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius