Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

ZSINKA LÁSZLÓ

A latin keresztény Európa születése

Gonzague de Reynold a két világháború között kezdett el foglalkozni az európai keresztény civilizáció megformálódásával. A neves svájci történészt a kora középkori Európa története foglalkoztatta, amikor monumentális művében – La Formation de l’Europe I-VII. – bemutatta a római birodalom hanyatlása és a Karoling-császárság megalapítása közötti századok történelmi folyamatait. Reynold keresztény tető alá hozott Európáról beszélt, ami jól kifejezte történetszemléletének sarkalatos pontját. Az európai civilizációt úgy értelmezte, mint a klasszikus antik, a barbár-germán és a keresztény elemek egybeolvadásából kialakuló egységet, amely Nagy Károly császárrá koronázásáig (Kr.u. 800) fokozatosan öltött formát. Reynold a keresztény alkotóelem jelentőségét állította az első helyre, így történetírása érintkezési pontokat mutatott kortársa, Christopher Dawson munkásságával. Az angol történész The Making of Europe című művében Európa születését a kora középkori keresztény századokra vezette vissza. Reynold és Dawson történetszemlélete egyaránt a két világháború között bontakozott ki. Mindketten egyfajta katolikus szellemiséget tettek magukévá, és a korabeli totalitárius – fasiszta és bolsevik – eszmékkel szemben a kontinens közös nemzetekfeletti történeti gyökereit kívánták felfedezni. Európa genezisét a keresztény hit elterjedéséből származtatták, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az evangelizáció nemcsak a közös hit, hanem a közös kultúra kibontakozásának a lehetőségét is maga után vonta. Dawson kifejezett törekvése az volt, hogy a „sötét középkornak” nevezett századok kulturális teljesítményeit árnyalt és kiegyensúlyozott megközelítésben mutassa be, mivel „...ez a kor összehasonlíthatatlanul termékenyebb volt az összes többi koroknál, mert nem ilyen vagy olyan kulturális jelenségeket fejlesztett ki, hanem a kultúrát magát, minden következő fejlődés magját és alapját”.

A második világháború utáni évtizedekben kibontakozó nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet – elsősorban az Annales-iskola – új fénybe állította az antik és a germán társadalomelemek kora középkori fejlődésben játszott jelentőségét. Európa keresztény gyökereinek bemutatásán túl mind nagyobb szerepet kapott a germán és antik társadalmi formák együttélésének – germán–antik párhuzamosság – és egybeolvadásának kérdésköre. Továbbá egyre árnyaltabban mutatták ki az ókorból a középkorba való átmenet fokozatosságát. Az elmúlt évtizedekben Peter Brown, a kora középkor elismert amerikai kutatója vonta le azt a következtetést, hogy az ókor és a középkor határának keresése lényegében értelmetlen vállalkozás, mert a római birodalom Kr.u. 3. századi válságától egészen a Karoling-korig (vagy akár az ezredfordulóig) tartott egy hosszú átmeneti időszak, aminek következtében kialakult a középkori nyugat-európai keresztény civilizáció.

Az alábbiakban mindezekre a historiográfiai előzményekre támaszkodva arra törekszünk, hogy többtényezős leírás keretében bemutassuk a középkori Európa genezisét. Európa kialakulását a latin kereszténység kibontakozásával azonosítjuk, s megkíséreljük bemutatni, ahogyan az európai civilizáció a Kr.u. 3–10. században fokozatosan maga mögött hagyta a klasszikus ókor világát. Külön súlyt helyezünk a latin keresztény kultúrkör kialakulásának térbeli összefüggéseire. Megközelítésünk ötvözni szeretné a két vilgáháború közötti polgári és keresztény humanista történetírás – Reynold és Dawson – törekvéseit a második világháború utáni gazdaság- és társadalomtörténet – leginkább az Annales-iskola – eredményeivel. Bár nincs módunk az érett középkor kialakulásához vezető valamennyi történeti tényező bemutatására, mégis arra törekszünk, hogy összefüggő képbe integráljuk a legfontosabb szempontokat. Az így felvázolt kép – reményeink szerint – a klasszikus értelemben vett pozitista empírikus történetírás és a metahistóriai gondolkodásmód között félúton helyezkedik el.

Letölthető publikációk:

A_latin_kereszteny_Europa_szuletese677 KBPDF dokumentum2012.09.16.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius