Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 KÖZLEMÉNY

ROMSICS IGNÁC

A számla. Hetven éve, 1941. június 26-án lépett hadba Magyarország a Szovjetunió ellen

Jugoszlávia és Görögország 1941. áprilisi elfoglalása után a német hadvezetés minden erejét a Szovjeunió elleni támadás előkészítésére összpontosította. Az ezzel kapcsolatos haditerv, a Fall Barbarossa már 1940. decemberében elkészült.

Az eredetileg 1941. május 15-ére időzített, a balkáni beavatkozás miatt azonban június 22-re halasztott támadásban a Wehrmacht alakulatai mellett Hitler és tábornokai csak két ország, Románia és Finnország „aktív részvételével” számoltak. Ezért a magyar vezetők nem kaptak érdemi tájékoztatást a haditervről. Amikor Bartha Károly honvédelmi miniszter 1941 januárjában Berlinbe látogatott, Hitler csak annyit közölt vele, hogy a német csapatok keletre vezénylésének célja a Szovjetunió visszatartása nyugati határainak az átlépésétől. Preventív intézkedéseken kívül mást, hangsúlyozta, Magyarországtól sem vár. Elegendő, ha a Kárpátok vonalát megerősítik. Ez viszont szükséges, mert „ha az orosz bolsevizmus ezt a korlátot áttöri, esetleg Bécsig vagy még tovább jutnak előre”.

A német katonai vezetés köreiben ugyan felmerült Magyarország aktív részvételének a lehetősége is, Hitler azonban ismételten és határozottan elzárkózott ezelől. Álláspontja valószínűleg azzal magyarázható, hogy tisztában volt a magyar hadsereg felszerelésének hiányosságaival, s azzal még inkább, hogy a honvédség igénybevétele esetén a magyarok további revíziós igényekkel lépnének fel. A román olaj és katonai erő miatt ezt különösen Erdély esetében tartotta volna zavarónak. Ismerve a magyarok gondolkodásmódját és reményeiket, Barthának ugyanakkor megcsillogtatta annak lehetőségét is, hogy „a háború végén elkerülhetetlen általános rendezésnél a baráti Magyarország részére esetleges előnyök elképzelhetők”.

Letölthető publikációk:

Romsics Ignác_A_számla444 KBPDF dokumentum2011.06.27.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius