publikációk a szerzőtől »

Az anschluss-szal kapcsolatos egyik nézõpont a Német Birodalom által kikényszerített annexióra, Ausztriának és az osztrákoknak az agresszív német imperializmus „elsõ áldozataként” való bemutatására helyezi a hangsúlyt. Ezzel szemben a korban, sõt részben ma is sokan a hõn óhajtott, az ausztriai németek akaratának teljességgel megfelelõ anschluss eljövetelérõl beszélnek. Ezen két, párhuzamosan futó interpretáció mellett ma, amikor Ausztria természetes jelenség, a múlt árnyalt bemutatása és kritikus szemlélete került elõtérbe, ez a szembenézés – bár már két évtizede tart – még korántsem ért véget. Ausztria 2005-ben emlékezett a Harmadik Birodalom összeomlására, az osztrák államszerzõdés aláírására, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás évfordulójára. Ugyanakkor az év elején végzett közvélemény-kutatás adatai szerint az osztrákok 55%-a, a harminc éven aluliak 72%-a nem tudta, mit is ünnepeltek. 2006-ban Heinz Fischer köztársasági elnök úgy vélekedett, hogy az osztrákok „milliónyi, hõsiességgel és vétkekkel, kollaborációval és elutasítással, bátorsággal és gyávasággal teli külön-külön életutat jártak be… Nem lehet helye sem az általános elítélésnek, sem az általános felmentésnek. Vállalnunk kell a differenciálás sokkal fáradságosabb útját, az egyéni felelõsséget, a bocsánatkérés és a megbocsátás és mindenekelõtt a jövõt szolgáló tanulás útját.”

A 2008 februárjában készült felmérés szerint az osztrákok többsége szeretné lezárni hazája történelmének a náci uralomhoz kapcsolódó fejezetét; a családokban egyre kevesebb szó esik az anschlussról (1988: 10%, 2008: 7%). Egyre kevesebben gondolják, hogy a legtöbb ember kívánságának megfelelõen történt a csatlakozás a Német Birodalomhoz (1988: 50%, 2008: 38%; a fiatalok körében 30, az egyetemet végzetteknél 54%). Az eseményekrõl szóló tájékoztatást pedig egyre többen érzik objektívnak (1988: 20, illetve 32%), de ugyanennyien továbbra is egyoldalúnak.

Letölthető publikációk:

Az-anschluss-vitas-kerdesei

627 KB

PDF dokumentum

2013.03.07.