Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 SZÓCIKK
Verheugen, Günter

Verheugen, Günter (Kreuznach, 1944) az érettségi bizonyítvány megszerzése után újságíró képzésben vett részt, majd a Kölni, illetve a Bonni Egyetemen (1965–1969) történelmet, szociológiát és politológiát hallgatott. ■ Politikusi karrierje 1969-ben kezdődött, amikor a Német Szövetségi Köztársaság belügyminisztériumában vállalt munkát, ahol 1974-ig a sajtórészleg vezetője volt. Majd 1974 és 1976 között az információs és elemző munkacsoport vezetőjeként a szövetségi külügyminisztériumban dolgozott. ■ 1960-tól már az FDP (Freie Demokratische Partei) tagja volt, 1978-ban a párt főtitkára lett. 1982-ben az FDP megbuktatta Helmut Schmidt szociál-liberális (SPD–FDP) koalíciós kormányát, és a szabaddemokrata párt a CDU-val létesített kormánykoalíciót. Verheugen azonban nem követte pártja irányvonalát, hanem átlépett az SPD-be. 1983 és 1999 között szociáldemokrata parlamenti képviselő. 1994-től 1997-ig tagja volt a Bundestag külügyi bizottságának. Ezzel párhuzamosan az SPD parlamenti frakciójának helyettes vezetőjévé választották, valamint a külügyi, biztonsági és fejlesztési politikáért volt felelős. 1992-ben az Európai Unióval foglalkozó különbizottság vezetőjévé nevezték ki. 1998–1999-ben a Joschka Fischer vezette külügyminisztériumban államtitkári rangot viselt. ■ Verheugen 1999-től dolgozott Brüsszelben: először Romano Prodi elnöksége alatt a bővítésért felelős biztos lett. Verheugen a gyors keleti bővítést pártolta. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament 2002. december 18-i plenáris ülésén a következőt nyilatkozta: „Üdvözöljük azt a tényt, hogy az Európai Unió a bővítés küszöbén áll, hogy sikerült jószomszédi viszonyt és a lehető legszorosabb együttműködést kialakítani a jövőbeli szomszédjaival. Európa falai és árkai a múlt fogalmaivá válnak… Sikerülni fog, hogy új arcot teremtsünk hazánknak, Európának, valamint meg fogjuk valósítani az elöttünk járó generációk és az EU alapítóinak álmát.” ■ Verheugen bővítési biztosi hivatali ideje alatt került sor az EU legnagyobb bővítésének előkészítésére, valamint a csatlakozási tárgyalások lebonyolítására a kelet-közép-európai államokkal. Verheugen támogatta Törökország felvételét is az EU-ba, azon az alapon, hogy elengedhetetlen a Törökországgal való partnerség a kontinens hosszú távú biztonságához. ■ Verheugen 2004 novemberétől az Európa Bizottságban az egyik alelnök, a vállalkozásokért és iparért felelős biztos. Célkitűzései között szerepel a bürokrácia visszaszorítása, a kutatási illetve fejlesztési programokra fordított kiadások növelése, és az önálló európai űrstratégia kialakítása. Részt vett a lisszaboni stratégia kialakításában is. „A lisszaboni célkitűzések teljesítéséhez politikai akarat és közös felelősségvállalás szükséges, csak így küzdhetjük le jelenlegi jelentős lemaradásunkat – hangoztatta – A stratégiához kapcsolódó célok hosszú sorából stratégiai prioritásokat kell kiemelni. … Politikáinkat a változó nemzetközi környezethez és kihívásokhoz kell igazítanunk… versenyképességet ösztönző környezetet kell teremtenünk… Mind európai mind tagállami szinten olyan politikára van szükség, amit a stratégiai szükségszerűségek diktálnak…” Azt a célkitűzést, hogy az EU 2010-re a világ legdinamikusabb, legversenyképesebb és leginkább fenntartható gazdaságává váljon, nehéz lesz sikerre vinnie. Verheugen nemcsak az európai, hanem a transzatlanti kapcsolatokkal is foglalkozik. Visszautasítja az elképzelést, miszerint az EU-nak valamiféle az Egyesült Államok ellenpólusa szerepet kellene betöltenie. Úgy tartja, hogy az Európa–Egyesült Államok–Japán hármasság korszaka lejárt, a jövőt az Egyesült Államokkal szövetségben képzeli el. ■  (Szabó Mariann)

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius