Ausztria jelenleg a második köztársaság korszakát éli, amely 1945 áprilisában született meg, amikor a szociáldemokrata Karl Renner vezetésével 1945. április 27-én ideiglenes kormány alakult Ausztria Szocialista Pártja (SPÖ), az Osztrák Néppárt (ÖVP) és Ausztria Kommunista Pártja (KPÖ) részvételével. Az ideiglenes kormány függetlenségi nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben bejelentette az Osztrák Köztársaság helyreállítását, valamint semmisnek nyilvánította az 1938-ban bekövetkezett Anschlusst. A második köztársaság alkotmányos alapját az 1920-ban elfogadott, majd 1929-ben módosított szövetségi alkotmány (Bundesverfassung), az 1955. évi osztrák államszerződés és az Ausztria örökös semlegességéről szóló alkotmánytörvény jelenti. Az 1945 utáni osztrák pártrendszert a két nagy párt – a szociáldemokrata valamint a néppárt – dominanciája és sajátos szimbiózisa jellemzi. Az SPÖ és az ÖVP nagykoalíciót alkotva közösen kormányzott 1945 és 1966 között, valamint 1987 és 2000 között, 2007 januárja óta pedig ismét szociáldemokrata–néppárti nagykoalíció áll Ausztria élén. A közös kormányzások idején a két nagy párt a tisztségek arányos elosztására törekedett, ennek megfelelően a kancellárt az egyik, az alkancellárt a másik nagy párt adta, a miniszteri posztokat pedig hozzávetőlegesen fele-fele arányban osztották el egymás között. Ez az ún. arányrendszer (Proporz-System), amely nemcsak a politikában, hanem a gazdaság és a kultúra területén is érvényesült. Ausztria 1945 utáni történetében előfordultak olyan időszakok is, amikor a két nagy párt egyike egyedül kormányzott: 1966 és 1970 között a néppárt, ezt követően 1983-ig pedig a szociáldemokrata párt kezében volt a kormányrúd. Ausztria Szabadságpártja előbb a szociáldemokrata párttal (1983 és 1987 között), majd a néppárttal (2000 és 2007 között) alkotott kiskoalíciót. A már említett három párton kívül még négy pártnak sikerült a bejutás a Nemzeti Tanácsba 1945 után: Ausztria Kommunista Pártjának (KPÖ), a Zöld Alternatívoknak (GA), a Liberális Fórumnak valamint a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű pártnak. A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja. A 183 képviselőből álló Nemzeti Tanács tagjait az arányos képviselet alapján, általános, egyenlő, közvetlen és titkos választásokon mindezidáig négy évre választották, a 2007-es választási reform értelmében azonban a következő törvényhozási periódus már ötéves lesz. A Nemzeti Tanács két legfontosabb feladata a szövetségi törvények elfogadása, illetve a kormány munkájának ellenőrzése. A Szövetségi Tanács 62 képviselőjét lakosságuk arányában a kilenc szövetségi tartomány delegálja. Feladata a tartományok érdekeinek képviselete a törvényhozás folyamatában. A költségvetés kivételével a Nemzeti Tanács által elfogadott valamennyi törvényt jóvá kell hagynia. A Nemzeti Tanács által hozott törvényekkel kapcsolatban ellenvetéseket tehet, amelyek többnyire csupán halasztó hatályúak lehetnek. Néhány esetben azonban abszolút vétójoggal rendelkezik: hozzájárulása szükséges például az olyan törvények elfogadásához, amelyek a szövetségi tartományok hatásköreit kívánják korlátozni. Az ország államfője a szövetségi elnök (Bundespräsident), akit hat évre közvetlenül az állampolgárok választanak. Ő nevezi ki a szövetségi kancellárt és annak javaslatára a kormány tagjait. Rendszerint a választásokon a legtöbb mandátumot megszerző parlamenti párt vezetőjét bízza meg kormányalakítással. A szövetségi elnök tisztét 2004 júliusa óta Heinz Fischer tölti be. A szövetségi kormány élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll, aki az alkancellár és a miniszterek segítségével intézi a kormányzati ügyeket. A 2006. október 1-jén megrendezett nemzeti tanácsi választásokon öt pártnak sikerült a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges 4%-os parlamenti küszöb átlépése. A legtöbb képviselői helyet – 68-at – Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) szerezte meg. Az Osztrák Néppártnak (ÖVP) ennél mindössze kettővel kevesebb, tehát összesen 66 mandátumot sikerült elnyernie. A Nemzeti Tanácsban jelenleg mind a Zöld Alternatívoknak (GRÜNE), mind Ausztria Szabadságpártjának (FPÖ) 21-21 képviselője foglal helyet. A legkevesebb mandátummal – héttel – a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű tömörülés rendelkezik. A 62 tagot számláló Szövetségi Tanácsban a szociáldemokrata párt 29, a néppárt 26, a zöld párt 4 mandátummal rendelkezik, 3 képviselő pedig független. |
