Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Német–osztrák egyezmény
1936.07.11.

Az 1934. július 25-i ausztriai nemzeti szocialista puccskísérlet meghiúsulása és az 1934. szeptember 27-i újabb angol–francia–olasz garancianyilatkozat után Németország közeledett Ausztriához.

Az 1936. július 11-i német–osztrák egyezmény elismerte Ausztria függetlenségét, mégis ez az egyezmény vezetett az alig két év múlva bekövetkezõ, Ausztriának a Német Birodalomba való bekebelezéséhez.

Az 1936. július 11-i egyezményrõl a nyilvánosság részére csak a három pontból álló közös közleményt adták ki. A Gentlemen’s Agreement nevet viselõ egyezmény teljes szövege csak a második világháború után került nyilvánosságra. Az egyezmény rendelkezései teret engedtek a német követelések rugalmas érvényesítésének.

1936. november 21-én, Berlinben von Neurath német és Schmidt osztrák külügyminiszter jegyzõkönyvet írt alá az 1936. július 11-i egyezmény egyes kérdéseinek végrehajtásáról.

Az 1936. július 11-i egyezmény alapján kibontakozó fejleményeket nagymértékben befolyásolta az erõsödõ német–olasz közeledés, a Berlin–Róma-tengely formális megalakulása, s a Németországnak tett egyre nagyobb olasz engedmények. A július 11-i egyezmény alapján Németország aszerint lépett fel újabb és újabb követelésekkel az osztrák kormánnyal szemben, amilyen mértékben Róma és Berlin kapcsolata és együttmûködése megszilárdult, s végül Mussolini hozzájárult az anschlusshoz.

Hivatalos közlemény a Német Birodalom és Ausztria között a kölcsönös politikai kapcsolatok alakulása tárgyában kötött egyezményrõl

Abban a meggyõzõdésben, hogy a béke fenntartására irányuló általános európai helyzet alakulásához értékes módon hozzájárulnak,

és abban a tudatban, hogy ezzel szolgálják a legjobban a két német állam sokrétû kölcsönös érdekeit, a Német Birodalom kormánya és az Osztrák Szövetségi Állam kormánya elhatározták, hogy kapcsolataikat ismét rendessé és barátságossá teszik.

Ebbõl az alkalomból kijelentik:

1. A Führer és birodalmi kancellár 1935. május 21-i megállapításai értelmében a német birodalmi kormány elismeri az Osztrák Szövetségi Állam teljes szuverenitását.

2. Mindkét kormány a másik államban fennálló belpolitikai rendet, ideértve az osztrák nemzetiszocializmus kérdését is, a másik állam belügyének tekinti, amelyre sem közvetlenül, sem közvetve nem fog befolyást gyakorolni.

 3. Az osztrák szövetségi kormány mind általános, mind pedig a Német Birodalommal szemben folytatott politikáját mindenkor azon az elvi irányvonalon fogja tartani, amely megfelel annak a ténynek, hogy Ausztria német államnak vallja magát. Mindez nem érinti az 1934. évi római jegyzõkönyveket és azok 1936. évi kiegészítõ jegyzõkönyveit, valamint Ausztria helyzetét Olaszországgal és Magyarországgal, mint ezen jegyzõkönyvek részeseivel szemben.

Attól a megfontolástól vezettetve, hogy a mindkét részrõl óhajtott enyhülés csak akkor valósítható meg, ha ahhoz mindkét ország kormánya részérõl bizonyos feltételeket teljesítenek, a német birodalmi kormány, valamint az osztrák szövetségi kormány külön intézkedések sorozatával az ehhez szükséges feltételeket meg fogja teremteni.

 

Gentlemen’s-Agreement

A bizalmasnak minõsített, részletekbe menõ, terjedelmes egyezmény tíz cikkbõl áll, és tartalma a következõ:

Az I. cikk a szerzõdõ felek állampolgárainak helyzetét szabályozza, és tiltja a másik állam belügyeibe való beavatkozást.

A II. cikk a kulturális kapcsolatokról szól. A felek kötelezik magukat, hogy „a német kultúrkörhöz való tartozásukból” kiindulva tartózkodnak a rádiónak, a filmnek, a hírszolgálatnak és a színháznak a másik fél ellen irányuló agresszív felhasználásától.

A III. cikk a sajtóval foglalkozik, és megállapítja, hogy a sajtó tartózkodik a másik állam viszonyaiba való minden politikai beavatkozástól. Az újságok kölcsönös behozatalának tilalmát fokozatosan leépítik.

A IV. cikk értelmében az osztrák kormány a lehetõ leghamarabb rendezni fogja a Németországba emigrált osztrák nácik helyzetét.

Az V. cikk szerint a másik állam állampolgárai az állam felségjeleit a harmadik államokra vonatkozó elõírások keretében használhatják, a másik állam nemzeti himnuszának éneklése, eltekintve a hivatalos alkalmaktól, csak az állampolgárok zárt összejövetelein engedhetõ meg.

A VI. cikk szerint a német kormány kész a rendes gazdasági kapcsolatok kiépítésére, ideértve a kis határforgalom újrafelvételét.

 VII. cikk szerint a két állam között elõállott feszültség következtében elrendelt utazási korlátozásokat felfüggesztik.

 VIII. cikk a külpolitikára vonatkozik. Az osztrák kormány kijelenti, hogy kész külpolitikáját „a német kormány külpolitikája békés törekvéseinek figyelembevételével alakítani”. A két kormány az õket közösen érintõ külpolitikai kérdésekben mindenkor tanácskozni fog egymással. Mindez nem érinti az 1934. évi római jegyzõkönyveket és azoknak 1936. évi kiegészítéseit, valamint Ausztria helyzetét Olaszországgal és Magyarországgal szemben.

A IX. cikkben az osztrák kancellár kijelenti, hogy messzemenõ politikai amnesztiát hirdet, továbbá kész arra, hogy megfelelõ idõpontban az eddigi ún. ausztriai nemzeti ellenzék képviselõit „bevonja a politikai felelõsségben való osztozásba”.

 X. cikk az egyezménnyel kapcsolatban felmerült panaszok megvizsgálására a két külügyminisztérium 3-3 képviselõjébõl álló bizottságot létesített.

Az egyezményt Bécsben osztrák részrõl Schuschnigg kancellár, német részrõl Papen bécsi követ írta alá.

Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi szerzõdések 1918–1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb külpolitikai szerzõdései. Második, átdolgozott és bõvített kiadás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó, 1983, Budapest. 383–386., ill. Németh István: Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. II. kötet. A „Harmadik Birodalom”. L’Harmattan Kiadó, 2007. 552–553. Újra közreadja N.I.

 

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius