HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
KATONA GÁBOR
Amióta az emberiség a második világháborúban képessé vált önmaga elpusztítására, és a megsemmisüléstõl való félelmükben az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai formálisan lemondtak a háborúról mint a nemzetközi viták rendezésének eszközérõl, a korábbiaknál is hangsúlyosabb szerepet kapott a megegyezés a fegyveres összeütközések alternatívájaként. Emellett a nemzetközi jog vált globalizálódó világunk összetett nemzetközi kapcsolatainak rendezõ elvévé, a békésen együtt élõ népek közötti együttmûködés legfõbb eszközévé.
A nemzetközi szerzõdések joga ennek megfelelõen több más tudományterület érdeklõdését is felkeltette a politológiától a katonatudományokon át a közgazdaságtanig. A témáról több könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésre, a nemzetközi jog és a nemzeti jog viszonyának elemzésére tudós iskolák jöttek létre, ezen iskolák eredményeit pedig mind a hazai jogtudomány, mind a jogalkotó felhasználta.
A tudományos publikációk általános elméleti alapot adnak a nemzetközi jog hazai érvényesülését biztosító jogi szabályozás kialakításához, a hatályos normák helyes alkalmazásához. Emiatt különösen hátrányos, hogy kevés mû foglalkozik ágazati kérdésekkel, így például a Magyar Országgyûlés – nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos – gyakorlatával. Az Alaptörvény hatálybalépését követõ rezsimváltást még egyetlen munka sem dolgozta fel.
A következõ oldalakon – egy rövid elméleti bevezetést követõen – megvizsgálom az Országgyûlés ciklusokon átívelõ, és a mindenkori hatályos szabályozás talaján álló, folyamatosan finomodó eljárását, elkísérve a nemzetközi szerzõdéseket – mint jogalkotási terméket – a törvényben történõ kihirdetésig.
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR