|
1964. augusztus 7-én az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása elfogadta az 1145. számú közös határozatát, amely Tonkini-öböl-határozatként (Gulf of Tonkin Resolution) vált ismertté. Ezzel megnyílt az út Lyndon B. Johnson elnök előtt, hogy a Vietnami Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti küzdelembe nyíltan bekapcsolódva, megkezdje észak-vietnami célpontok bombázását, növelje az amerikai csapatok létszámát Dél-Vietnamban – hadüzenet nélküli háborúba kezdjen.
A határozat meghozatala előtt, 1964. augusztus 2-án a USS Maddox rombolót, majd két nappal később a USS Turner Joy rombolót, amelyek feltehetően hírszerzési missziókat hajtottak végre – az ún. Desoto Patrol művelet keretében – a Tonkini-öböl nemzetközi vizén (vagy nem ott) észak-vietnami őrhajók támadták meg. (Újabban egyre több kétség merült föl az incidens valódiságát illetően.) A második incidenset követően Johnson elnök kérte a törvényhozást a szóban forgó határozat elfogadására. A szavazás 1964. augusztus 7-én zajlott le mind a két házban. A szenátusban szenátorok 88:2 arányban elfogadták a határozatot, a képviselőházban senki sem szavazott ellene.
A határozat kijelentette, hogy a törvényhozás jóváhagyja és támogatja az elnök mint a fegyveres erők főparancsnokának döntését, hogy megtegyen minden szükséges lépést annak érdekében, hogy bármely, az amerikai csapatokat érő fegyveres támadást viszonozzon, és megakadályozza a további agressziót. A későbbiekben mind Johnson elnök, mind Nixon elnök erre a határozatra, mint jogi alapra támaszkodva alakították katonapolitikájukat Vietnamban, erre a határozatra támaszkodva folytatta az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborúját, hadüzenet nélkül. (Az alkotmány értelmében hadat csak a kongresszus üzenhet.)
A határozatot végül 1971 januárjában helyezte hatályon kívül a kongresszus.
(A dokumentumot újra közreadja Ignáth Éva).
Forrás: Text of Joint Resolution, August 7, Department of State Bulletin, 24 August 1964, p. 268: The Pentagon Papers, Gravel Edition, Volume 3, pp. 722
Text of Joint Resolution (The Tonkin Gulf Resolution)
"To promote the maintenance of international peace and security in Southeast Asia.
"Whereas naval units of the communist regime in Vietnam, in violation of the principles of the Charter of the United Nations and of international law, have deliberately and repeatedly attacked United States naval vessels lawfully present in international waters, and have thereby created a serious threat to international peace; and
"Whereas these attacks are part of a deliberate and systematic campaign of aggression that the communist regime in North Vietnam has been waging against its neighbors and the nations joined with them in the collective defense of their freedom; and
"Whereas the United States is assisting the peoples of Southeast Asia to protect their freedom and has no territorial, military or political ambitions in that area, but desires only that these peoples should be left in peace to work out their own destinies in their own way: Now, therefore, be it
"Resolved by the Senate and House of Representatives of the United States of America in Congress assembled, That the Congress approves and supports the determination of the President, as Commander in Chief, to take all necessary measures to repel any armed attack against the forces of the United States and to prevent further aggression.
"Sec. 2. The United States regards as vital to its national interest and to world peace the maintenance of international peace and security in Southeast Asia. Consonant with the Constitution of the United States and the Charter of the United Nations and in accordance with its obligations under the Southeast Asia Collective Defense Treaty, the United States is, therefore, prepared, as the President determines, to take all necessary steps, including the use of armed force, to assist any member or protocol state of the Southeast Asia Collective Defense Treaty requesting assistance in defense of its freedom.
"Sec. 3. This resolution shall expire when the President shall determine that the peace and security of the area is reasonably assured by international conditions created by action of the United Nations or otherwise, except that it may be terminated earlier by concurrent resolution of the Congress."
| 
