Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

BÉKÉS CSABA

Magyar külpolitika a bipoláris világban 1945–1991

A kelet-közép-európai régió sorsát, lehetőségeit lényegében egészen 1989-ig alapvetően a második világháború végén, 1945-ben létrejött európai status quo határozta meg. Azt ugyanis az akkoriban létrejött bipoláris világrendszert irányító két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyaránt hallgatólagosan elismerte, tudomásul vette, és mindvégig a kelet–nyugati viszony sarokkövének tekintette. A befolyási övezetek akkor kialakult rendszerében a régió többi országával együtt Magyarország is hosszú évtizedekre a szovjet érdekszféra és egyben a szovjet birodalom részévé vált.

Ezért a hagyományos értelemben vett önálló nemzeti külpolitikáról 1945 után Magyarország esetében nem beszélhetünk, hiszen az ország vezetésének mindenkori külpolitikai lépéseit kényszerűen a szovjet birodalomhoz való tartozás ténye határozta meg. Vagyis a külpolitika, az önálló külpolitika, illetve a nemzeti érdek fogalma csakis akkor értelmezhető az 1945–1948 között fokozatosan bevezetett és 1989-ig fennálló kommunista diktatúra, valamint a szovjet szövetségi rendszer keretei között, ha ezeket a kategóriákat nem a demokratikus berendezkedésű államok gyakorlatával, lehetőségeivel vetjük össze, hanem az adott politikai és szövetségi rendszeren belül vizsgáljuk őket.

A kérdést ezért inkább úgy kellene feltenni, hogy a nyilvánvaló szovjet determináció mellett – illetve adott esetben annak ellenében – hogyan, milyen mértékben akarta, tudta érvényesíteni a szükségszerűen korlátozott nemzeti érdekeit egy-egy politikai vezetés.

Ebből a szempontból jelentős különbségek állapíthatók meg a szovjet blokk egyes országai között – akárcsak a második világháború utáni történetük egyes szakaszait illetően.

Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy az 1945 utáni magyar történelem egyes, markánsan elkülöníthető szakaszaiban az országnak milyen fő külpolitikai kihívásokkal kellett szembenéznie, és azokra a magyar vezetés milyen válaszokat adott.

(Első közlés: Külügyi Szemle, 2011. tél. 95–127. p.)

Letölthető publikációk:

Magyar_kulpolitika502 KBPDF dokumentum2012.10.01.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius