Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

VARGA MIKLÓS

Egy közös uniós stratégiai kultúra kilátásai – elméleti megfontolások és gyakorlati akadályok

 

A dolgozat célja a stratégiai kultúra jelentõségének vizsgálata az EU közös biztonság- és védelempolitikájának (KBVP) fejlõdése szempontjából, különös tekintettel egy közös uniós stratégiai kultúra kialakulásának esélyeire. Célom rámutatni az uniós országok nemzeti stratégiai kultúrái között fennálló legfontosabb különbségekre és az egyéb polarizáló tényezõkre, valamint bemutatni az identitásbeli és kulturális tényezõknek a biztonság- és védelempolitikai integrációban betöltött szerepét. Ennek egyfelõl az ad aktualitást, hogy az Unió (beleértve az általunk vizsgált közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint az annak részét képezõ KBVP) igen jelentõs intézményi és strukturális fejlõdésen ment keresztül a lisszaboni szerzõdés hatálybalépése (vagyis 2009. december 1.) óta. E fejlõdés által a KBVP hatékony és sikeres mûködtetéséhez szükséges intézményi háttér lassan megteremtõdik. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az integrációs folyamat elõrehaladása és a KBVP fokozódó intézményesülése ellenére a nemzeti stratégiai kultúrák csak lassan képesek változni, hozzáidomulni egymáshoz és az integráció támasztotta elvárásokhoz. Vagyis az európai biztonságpolitikáról való stratégiai gondolkodás, az azt övezõ politikai kultúra fejlõdése aligha képes lépést tartani az intenzív intézményi fejlõdéssel. Ezért nincs teljes konszenzus a tekintetben sem, hogy milyen irányba kellene mennie a KBVP-nek.

Másfelõl a KBVP-rõl folyó tudományos és politikai diskurzust egyre inkább dominálja a normatív, ideologikus indíttatású föderalista megközelítés. E megközelítés hajlamos szervesen létezõ, központosított, kvázi szövetségi államként mûködõ egységnek láttatni az Uniót. A közösségi szint és a közösségi „nagy stratégia” igényének fókuszba helyezésével párhuzamosan viszont a nemzeti biztonság- és védelempolitikák vizsgálatára immár kevesebb figyelem irányul a kutatások során. Az intézményi és szervezeti kérdések elemzése, valamint az érdekek és értékek azonosságának hangsúlyozása mellett az eltérõ állami érdekek és a stratégiai gondolkodás sokfélesége, a jelenleg is fennálló releváns különbségek vizsgálata egyre inkább zárójelbe kerül. A társadalmi, kulturális és politikai tényezõk pedig még mindig jelentõs részben meghatározzák az egyes országok stratégiai döntéseit, befolyásolva ezzel a ma is túlnyomórészt a kormányköziség logikája alapján mûködõ KBVP fejlõdését. Jelen tanulmány ezért részint a föderalista diskurzusra kíván reflektálni, középpontba állítva a stratégiai kultúra koncepcióját.

 (Elsõ közlés:  Külügyi Szemle, 2012.3. 97–117.)

Letölthető publikációk:

Egy-kozos-unios-strategiai-kultura1.2 MBPDF dokumentum2014.01.06.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius