publikációk a szerzőtől »

Az Egyesült Királyság alkotmányos monarchia, parlamentje két kamarából áll: a Lordok Házából és a választott képviselők által alkotott Alsóházból. Három párt dominanciája jellemzi a brit politikai életet, ezek a kormányzó Munkáspárt, valamint az ellenzékben lévő Konzervatív Párt és a Liberális Demokrata Párt. A brit politikát hosszú ideig két párt uralta: a konzervatívok (tories) és a liberálisok (whigs), a Liberális Párt összeomlásáig a huszadik század elején. A liberálisok helyét a konzervatívok ellenzékeként főleg a Munkáspárt vette át. Az 1920-as évektől kezdve a legjelentősebb politikai pártok a Munkáspárt (Labour Party) és a Konzervatív Párt (Conservative Party). Az FPTP-választási rendszer (First Past The Post: “A győztes mindent visz” – plurális választási módszer, ahol csak egy győztes van: az, aki a legtöbb szavazatot kapja) pedig fenntartani látszik e két párt dominanciáját, valamint azt a gyakorlatot, miszerint mindkettőnek szüksége van egy harmadik párttal kötött koalícióra a parlamenti többség megszerzése érdekében. A harmadik legnagyobb párt a Liberáldemokraták (The Liberal Democrats), amely a korábbi Liberális Pártból (Liberal Party) és a Szociáldemokrata Pártból (Social Democratic Party) alakult 1988-ban. A párt egyik célja a brit választási rendszer megreformálása a két nagy párt dominanciájának megtörése érdekében. Skócia, Wales és Észak-Írország egyaránt rendelkezik saját parlamenttel (assembly), az Egyesült Királyság közös szervei mellett. Ez a nagyfokú autonómia sem akadályozta meg az Egyesült Királyságtól való függetlenedési törekvéseket, és új függetlenségért harcoló pártok kialakulását. Ilyenek például a Skót Zöld Párt (Scottish Green Party) és a Skót Szocialista Párt (Scottish Socialist Party), amelyek az utóbbi években váltak népszerűvé, a parlamenti “kétpártrendszert” azonban nem befolyásolhatták.

Letölthető publikációk:

Egyesült Királyság politikai pártjai

214 KB

PDF dokumentum

2008.04.21.