Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

LEHOCZKI BERNADETT

Mi lesz veled, Latin-Amerika?

A latin-amerikai régióval kapcsolatban a nyolcvanas éveket elveszett évtizedként szokás emlegetni. A kifejezés első sorban az évtized elején kirobbant adósságválságra, és annak gazdasági-társadalmi hatásaira utal. A régió országai közül először Mexikó jelentette be fizetésképtelenségét (1982 augusztusában), majd sorra követték a többi latin-amerikai országok. A nyolcvanas évek elejére Latin-Amerika adós pozíciója minőségi változáson ment keresztül: a felvett hitelek nem segítették a latin-amerikai országok gazdasági modernizációját, nem fokozták gazdasági teljesítményüket, mert a korábbi hitelek felvételéből fakadó fizetési kötelezettségeiket voltak kénytelenek belőlük teljesíteni. A fejlődő, illetve az akkori szocialista blokk országainak eladósodása veszélyeztette a világgazdaság normális működését, így az Egyesült Államok, egyes nyugat-európai országok és nemzetközi pénzügyi intézmények (első sorban a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank) közösen kezdtek bele a megoldási programok kidolgozásába. Az adósságválságból való kilábalást célzó 1985-ös Brady-, illetve 1989-es Baker-terv (mindkettőt az adott amerikai pénzügyminiszterről nevezték el) csak korlátozott sikereket hoztak.

A nyolcvanas években a latin-amerikai gazdaságok katasztrofális gazdasági mutatókat produkáltak. Az adósságválság következtében az évtized első felében a latin-amerikai régió GDP-je csökkent és csak a kilencvenes évek elejére sikerült elérni a hetvenes évek végének termelési szintjét.  Az évtized során Latin-Amerika részesedése a világpiacon 7%-ról 4%-ra, a világ teljes közvetlen külföldi beruházásaiból való részesedése pedig 12,3%-ról 5,8%-ra csökkent. A látványos világgazdasági térvesztést súlyos társadalmi kihívások kísérték. 1980 és 1990 között a Latin-Amerikában szegénységben élők száma 112 millióról 184 millióra emelkedett. Az egyes társadalmakon belüli polarizáció mellett drasztikussá váltak az egyes alrégiók közötti különbségek; az elveszett évtized legnagyobb vesztesének a közép-amerikai országokat tartják, amelyek – Costa Rica kivételével – a mai napig nem voltak képesek gazdaságilag felzárkózni a latin-amerikai régió többi országához. A súlyos strukturális válságból fakadó rendkívül gyenge gazdasági teljesítmény, valamint a társadalmak szétszakadása miatt a nyolcvanas évek végén a szakértők Latin-Amerika „afrikanizációjától” tartottak.

Letölthető publikációk:

Lehoczki Bernadett Mi lesz veled, Latin-Amerika?102 KBPDF dokumentum2007.12.06.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius