Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatója az Európai Tanács 2012. január 30-i informális ülése után
2012.01.30.

Forrás: EU.KORMANY.HU Európa-politikai honlap http://eu.kormany.hu/orban-magyarorszagnak-is-kedvezo-a-gazdasagpolitikai-valtas-az-eu-ban

 

Orbán: Magyarországnak is kedvező a gazdaságpolitikai váltás az EU-ban

Gazdaságpolitikai váltás figyelhető meg az Európai Unióban, és ennek jegyében előtérbe kerül a növekedés ösztönzése, a munkahelyteremtés, jelentette ki Orbán Viktor 2012. január 30-án este Brüsszelben, az EU-tagállamok vezetőinek informális értekezletét követő sajtótájékoztatóján.

Az Európai Tanács tagjai – a kiadott nyilatkozat tanúsága szerint – számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és középvállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenthetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek.

Orbán Viktor miniszterelnök értékelése szerint ez a váltás Magyarország számára kedvező, és növeli annak az esélyét, hogy a magyar gazdaság a nehéz idei első fél év után a második fél évben gyorsabb növekedési pályára állhat.

A kormányfő megjegyezte: az unió gazdaságpolitikai irányváltása már érzékelhető volt annak nyomán is, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank új elnöke elődjétől eltérő monetáris politikát folytat, olyat, ami segíthet a nehézségekkel küzdő Olaszországnak és Spanyolországnak.

Orbán a sajtótájékoztatón kifejtette, Magyarország azért hajlandó csatlakozni a jelentős költségvetési fegyelmet megkövetelő új pénzügyi uniós szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Magyarország számára kedvező szabályozást.

Az új kormányközi megállapodást elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.

A miniszterelnök emlékeztetett, magyar szempontból két kiemelkedően fontos szempont billenti a mérleg nyelvét a csatlakozás felé. Egyrészt a szerződés jogi következményei a szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépésük időpontjától fogva lépnek életbe. Másrészt a megállapodás szövege nem tesz utalást a Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére korábban elfogadott Euró Plusz Paktum elnevezésű intézkedéscsomagra. A csomag négy hasznos elemét az új szerződés tartalmazza, az ötödiket, az adóharmonizációt azonban – ami Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna – nem.

A magyar kormányfő kitért emellett arra, hogy Lengyelország – amelynek álláspontját osztotta Magyarország is – elérte: az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Ezek a találkozók tehát – ha a britek és a csehek távol maradása véglegessé válik – 25-ös körben zajlanak majd. Az eurózónához tartozó 17 ország azonban időnként – sürgető ügyek megtárgyalására – úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot.

 

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius