Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
31. szám (2011)E-KÖNYVTÁR

ROSTOVÁNYI ZSOLT

A németországi iszlám közösségek

Ha a Németországban élõ muszlim (és egyéb) bevándoroltak helyzetét vizsgáljuk, számottevõ eltérésekkel találkozhatunk az Európai Unió két másik, legnagyobb lélekszámú muszlim közösségével rendelkezõ országához, Franciaországhoz és Nagy-Britanniához képest. Németország ugyanis – elõbbiektõl eltérõen – nem rendelkezik gyarmatosító múlttal, ezért esetében a gyarmatok függetlenné válása és a dekolonizációs folyamat nem játszik szerepet a bevándorlásban.

A változások különösen „drámainak“ nevezhetõk a Németországban élõ muszlim lakosság vonatkozásában. 1961-ben a Németországban (NSZK) élõ muszlimok száma mindössze 15 000 fõ volt, ma több mint 250-szer ennyi muszlim él Németország területén (mintegy 3,8–4,3 millió fõ, ami Franciaország után a második legnagyobb muszlim közösséget jelenti az Európai Unió tagállamai közül. Az iszlám vallás a német „történelmi“ egyházak, a római katolikus és az evangélikus mögött a harmadik helyre került a vallások sorában.

Letölthető publikációk:

A németországi iszlám közösségek657 KBPDF dokumentum2011.01.11.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius