Az Észak-Afrikában 2011.  január közepétől  kirobbant látványos változásokat követően az Európai Unió felső szinten a külügyminiszterek tanácsának 2011. január 31-i ülésén foglalt állást az ottani eseményekről és Európa  várakozásairól (Az Európai Tanács Egyiptommal kapcsolatos állásfoglalása). Majd az állam- és kormányfők tanácsának 2011.  február 4-i ülésén  újra napirendre került a kérdés. Európai Tanács szóbanforgó ülése a rendes ülések sorába tartozott, amelyeknek korábban meghatározott napirendje van, de az uniós gyakorlatnak megfelően a találkozókon fontos aktuális kérdéseket is megtárgyalnak. Így került megvitatásra az egyiptomi helyzet és szélesebben a mediterrán régió, valamint az EU-nak a hozzá való viszonya.  Mint ismeretes a Brüsszelben megtartott csúcstalálkozó előre kitűzött napirendje szerint az állam- és kormányfők elsősoban az európai energiapolitikát és az innovációt tárgyalták meg.  

Az Európai Tanács ülésén a korábbi gyakorlattól eltérően – az időközben hatályba lépett lisszaboni szerződés alapján – nem az ún.  soros ország (Magyarország) miniszterelnöke elnökölt, hanem Van Rampuy, az Európai Tanács elnöke. A  tanács – szintén a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően – nem határozatokat hoz, hanem a tanács ülésén kialakult állásfoglalásokat az elnök következtetések formájában foglalja össze, így az Európai Tanácsnak az Egyiptomról és a mediterrán régióról  szóló nyilatkozatát Van Rampuy megfogalmazásában ismerhette meg az EU és a világ. Vagyis, a tanácsnak az Egyiptomról és a mediterrán térségről szóló nyilatkozta csak az elnöki „Következtetések”  egy részét képezi, a II. számú melléklet formájában.  A melléklet azonban a médiában és a nemzetközi politikában önállósult és nyilatkozat elnevezést kapott. A dokumentummal az EU világossá tette állásfoglalását és tervezett lépéseit a térségre vonatakozóan.  

(HJ)

A dokumentum magyar nyelvű újraközlésének forrása: Kormányzati Portál-Külügyminisztérium – http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ec/119188.pdf

Nyilatkozat Egyiptomról és a térségről

Az Európai Tanács a legmelyebb aggodalommal követi figyelemmel az egyre romló egyiptomi helyzetet. A leghatározottabban elítélte az erőszakot, továbbá mindazokat, akik erőszakot alkalmaznak, vagy arra bátorítanak. Hangsúlyozta, hogy valamennyi állampolgárnak jogában áll szabadon és békésen, a rendfenntartó hatóságok védelme mellett tüntetni. Elfogadhatatlan minden olyan kísérlet, amely a szabad információáramlás korlátozására irányul, ideértve az újságírók és az emberi jogi aktivisták bántalmazását és megfélemlítését is.

Az Európai Tanács felszólította az egyiptomi hatóságokat, hogy politikai reformokkal és ne elnyomással válaszoljanak az egyiptomi nép törekveseire. Valamennyi félnek önmérsékletet kell tanúsítania, kerülnie kell a további erőszakot és meg kell kezdenie a rendezett átmenetet egy olyan kormány felállítására, amely széles körű támogatást élvez. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy ennek az átmenetnek azonnal meg kell kezdődnie. Az Európai Unió és Egyiptom közötti kapcsolatoknak a társulási megállapodásban foglalt elveken és a kötelezettségvállalásokon kell alapulniuk.

Az Európai Tanács üdvözölte, hogy a tunéziai és az egyiptomi lakosság békésen és méltósággal juttatta kifejezésre legitim, demokratikus, gazdasági és társadalmi törekvéseit, amelyek összhangban állnak az Európai Unió által is vallott és világszerte képviselt értékekkel. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az állampolgárok demokratikus törekvéseit párbeszéd és politikai reformok, valamint tisztességes és szabad választások útján, az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes mértékű tiszteletben tartásával kell megvalósítani. Minden felet arra szólított fel, hogy e célból kezdje meg az érdemi párbeszédet.

Az Európai Unió kész arra, hogy teljes körű támogatást nyújtson ahhoz az átmenethez, amelynek eredményeképpen létrejöhet a demokratikus kormányzás és a pluralizmus, növekedhetnek a gazdasági prosperitás és a társadalmi befogadás lehetőségei, továbbá fokozódhat a térség stabilitása. Az Európai Tanács elkötelezett egy olyan új partnerség kialakítása mellett, amely a jövőben – többek között az európai szomszédságpolitikán és az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésen keresztül – hatékonyabb támogatást biztosítana a politikai és gazdasági reformokat végrehajtó országoknak.

A fentiekre tekintettel az Európai Tanács

– felkérte a főképviselőt, hogy a közelgő tunéziai és egyiptomi látogatása során közvetítse ezt az üzenetet,

– felkérte a főképviselőt, hogy e partnerség keretében dolgozzon ki egy intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy uniós támogatást nyújtson az átmenet és az átalakulás folyamatához (a demokratikus intézmények megszilárdítása, a demokratikus kormányzás és a társadalmi igazságosság előmozdítása, valamint a szabad és tisztességes választások előkészítése é s lebonyolítása terén); és e célkitűzések megvalósítása során az eddiginél nagyobb mértekben vegye igénybe az európai szomszédságpolitika és az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés kereteit,

valamint

– felkérte a főképviselőt és a Bizottságot, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés, ezen belül Tunézia számára egy szorosabb partnerségi státusz elősegítéséhez minél hamarabb alakítsák át az uniós eszközöket, biztosítsanak humanitárius segítséget és tegyenek javaslatot a térségen belüli együttműködést, kereskedelmet és beruházásokat ösztönző intézkedésekre és projektekre.