Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

JORDÁN GYULA

A kínai nyugdíjrendszer reformja

Kína jelenleg számos komoly gazdasági, politikai és demográfiai kihívással néz szembe, amelyek veszélyeztetik a mostani vezetés által célként megjelölt „harmonikus társadalom” megvalósítását. A piacgazdaságba való átmenet nehéz feladatai közepette kell megküzdenie egy gyorsan öregedő társadalom problémáival. Számos más országhoz hasonlóan Kína is a népesség elöregedésének gondjaival küzd, ami azonban Kína esetében egyedülálló, az a váltás drámai gyorsasága. Az országban 2000-ben a népesség 9%-a volt 60 év feletti, és az előrejelzések szerint ez 2030-ra 22%-ra fog ugrani. 2025-ben a világ 60 éven felüli népességének egy negyede Kínában fog élni. A függési arány, vagyis a visszavonultak száma 100 dolgozóhoz viszonyítva gyors ütemben romlani fog. Kína súlyos hátránya, hogy ez a folyamat a gazdaság viszonylag fejletlen szintjén, alacsony átlagos jövedelmek mellett következik be. Kína esete ebből a szempontból is egyedülálló a fejlett és fejletlen országok között.

Az 1951-ben létrehozott nyugdíjrendszer gyengeségei és korlátai nyilvánvalóvá váltak, amikor Kína a piacgazdaság létrehozása felé indult a reformidőszak kezdetén. A vállalatokra épülő nyugdíjrendszer egyre kevésbé volt képes megfelelni ellátási kötelezettségeinek, és ebből a szempontból a nyugdíjrendszer reformja a vállalati reform kritikus témájává, egyik kulcskérdésévé vált. De szélesebb értelemben is egy hatékony és fenntartható országos nyugdíjrendszer hiánya a gazdasági reformok akadályává válna. A nyugdíjrendszer egyik súlyos problémája, hogy az idősek viszonylag kis – sőt egyre szűkülő – részét fedte le: elsősorban a párt és kormányzati apparátus, az állami és a nagy kollektív tulajdonú vállalatok alkalmazottait, dolgozóit. Ezek a rétegek a változó gazdasági struktúra következtében az egész foglalkoztatott tömegen belül egyre kisebb arányban vannak jelen. Megoldásra várt az egyéb tulajdonformájú egységekben, a magán és külföldi tulajdonú vállalatokban dolgozók, az önfoglalkoztatók tömegének nyugdíj problémája, nem szólva a sok százmilliós parasztság tengeréről. A nyugdíjrendszer másik kritikus témája a finanszírozás. Az erősen fragmentált, decentralizált szervezésű nyugdíjrendszert működtető különböző szintű kormányok gyakran néznek szembe finanszírozási gondokkal, deficittel küzdenek, amit a központi költségvetésnek kell szubvenciókkal megoldani. Szükséges volt megoldani a finanszírozás diverzifikálását, a korábbi egyetlen vállalati pillér helyett az egész rendszer több pillérre állítását. Minden más terület reformjához hasonlóan a nyugdíjrendszer esetében is kisebb-nagyobb méretű kísérletek során igyekeztek megtalálni a leginkább optimális megoldásokat. Némileg különlegessé, bár nem teljesen egyedivé teszi ennek a területnek a reformját, hogy a kínai vezetés ennek során erőteljesen támaszkodott a Világbank javaslataira, szakértőinek munkájára.

Letölthető publikációk:

A kínai nyugdíjrendszer reformja587 KBPDF dokumentum2010.02.03.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius