Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Csehszlovák-szovjet szerződés Kárpát-Ukrajnáról
1945.06.29.

A magyarul korábban Kárpátaljának, majd Kárpát-Ukrajnának, oroszul Kárpáton túli Ukrajnának nevezett területet az első világháború után az Ausztriával kötött Saint Germain-i békeszerződés (1919. szeptember 10.), valamint a Magyarországgal kötött trianoni békeszerződés (1920. június 4.) Csehszlovákiához csatolta. A párizsi békekonferencia Csehszlovákiát arra kötelezte, hogy a vidéknek területi autonómiát adjon. Ennek gyakorlati megvalósítására azonban nem történt meg.
A Csehszlovákia feldarabolásához vezető müncheni egyezmény (1938. szeptember 29.) után a németek szolgálatában álló Volosin Ágoston Csehszlovákia keretén belül németbarát kárpát-ukrán autonóm kormányt alakított (1938. október 26.), amely 1939. március 15-ig működött. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) Kárpát-Ukrajna déli részét Magyarországhoz csatolta. Csehszlovákia teljes felbomlásának előestéjén, 1939. március 14-én, amikor Németország sugalmazására Tiso proklamálta Szlovákia elszakadását Csehországtól, Volosin kikiáltotta az önálló Kárpát-Ukrajnát. Másnap, március 15-én Magyarország Németország hozzájárulásával megkezdte és három nap alatt végrehajtotta Kárpát-Ukrajna megszállását.
1944 őszén a szovjet hadsereg kiűzte a német és a magyar egységeket Kárpát-Ukrajnából. 1944. november 26-án moszkvai biztatásra a helyi kárpátukrán nemzeti tanács kimondta, hogy a terület Szovjet-Ukrajnával kíván egyesülni. Hamarosan Kárpát-Ukrajna magyar birtokbavétele, a Magyarország és a szövetséges hatalmak közötti fegyverszüneti egyezmény (1945. január 20.) értelmében, de jure is semmissé vált. Az E. Beneš elnök vezette születőben levő második Csehszlovák Köztársaság kerülte a Szovjetunióval való konfliktusokat, ennek valamint a Moszkvával való szövetség jegyében 1945. június 29-én a Moszkvában aláírt szerződéssel lemondott Kárpát-Ukrajnáról.
A szerződés (de jure) a ratifikációs okmányok Prágában történt kicserélésével 1946. január 30-án lépett hatályba, de facto azonban már az aláírásakor.
Kárpátalja korábban sohasem tartozott orosz vagy ukrán fennhatóság alá, a területváltozással a Szovjetunió területe beékelődött Magyarország és Lengyelország közé, a Szovjetunió Magyarország közvetlen szomszédjává vált.
A szerződés szövegét Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései c. dokumentumkötete alapján (Budapest, 1966, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 632-635. p.) újra közreadja Horváth Jenő.

Szerződés a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Kárpát-Ukrajnáról
A Csehszlovák Köztársaság elnöke és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége
attól az óhajtól áthatva, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és népei egymással örök és őszinte barátságban éljenek, és hogy részükre szoros együttműködésük révén boldog jövőt biztosítsanak,
elhatározták, hogy e célból szerződést kötnek, és meghatalmazottaikká kinevezték:
a Csehszlovák Köztársaság elnöke Zdenek Fierlinger miniszterelnököt és Vladimir Klementis külügyminisztert, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége: Vjacseszlav Mihajlovics Molotovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettesét és külügyi népbiztost;
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
1. cikk. Kárpát-Ukrajna (a csehszlovák alkotmány megnevezése szerint: Podkarpatská Rus), amelyet a Saint Germain en Laye-ben 1919. szeptember 10-én kötött szerződés alapján autonóm területként a Csehszlovák Köztársasághoz csatoltak, a lakossága részéről kinyilvánított óhajnak megfelelően és a két Magas Szerződő Fél közötti baráti megegyezés alapján egyesül ősi hazájával, Ukrajnával és ennél fogva az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság részévé válik.
A Szlovákia és Kárpát-Ukrajna között 1938. szeptember 29. napján fennállott határok, az eszközölt módosításokkal, a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti határokká lesznek, a mellékelt térkép szerint.
2. cikk. A jelen szerződést Csehszlovák Nemzetgyűlésnek és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének meg kell erősítenie.
A megerősítő okiratokat Prágában cserélik ki.
A jelen Szerződés készült Moszkvában, három példányban, mindegyik orosz, ukrán és szlovák nyelven.
Értelmezés szempontjából mindhárom szöveg egyenlő érvényű.
Moszkva, 1945. június 29.

Jegyzőkönyv a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Kárpát-Ukrajnára vonatkozóan kötött szerződéshez
A Kárpát-Ukrajnára vonatkozó szerződés aláírása alkalmából a Magas Szerződő Felek az alábbiakban egyeztek meg:
1. cikk. A határoknak a szerződés 1. cikke szerinti kijelölését a helyszínen határmegállapító bizottság fogja elvégezni, amelybe a Magas Szerződő Felek mindegyike három képviselőjét nevezi ki, akik jogosultak a megfelelő számú szakértőt a tárgyalásokba bevonni.
A határmegállapító bizottság működésével kapcsolatos költségeket a két résztvevő ország egyenlő arányban viseli.
2. cikk. Azok az ukrán és orosz nemzetiségű személyek, akik Csehszlovákia területén (Szlovákia kerületeiben) laknak, jogosultak 1946. január 1-ig a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége állampolgárságáért optálni. Az opciót a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében fennálló törvények szerint kell gyakorolni, és az csak a Szovjetunió hatóságainak hozzájárulásával válik hatályossá.
Azok a szlovák és cseh nemzetiségű személyek, akik Kárpát-Ukrajna területén laknak (állandó lakhellyel bírnak), jogosultak 1946. január 1-ig a Csehszlovák Köztársaság állampolgárságáért optálni. Az opciót a Csehszlovák Köztársaságban fennálló törvények szerint kell gyakorolni, és az csak a csehszlovák hatóságok hozzájárulásával válik hatályossá.
Azok a személyek, akik élnek a fent említett optálási joggal, az érdekelt kormány hozzájárulásának megadásától számított 12 hónapon belül kötelesek abba az országba áttelepülni, amelynek állampolgárságát meg akarják szerezni, és ennek kapcsán magukkal vihetik összes ingóságaikat. Ezek az ingóságok minden vámilleték alól mentesek. Hátrahagyott ingatlan javaik után ezek a személyek kártalanítást kapnak.
Hasonlóképpen kártalanítást kapnak hátrahagyott ingatlan javaik után azok a cseh és szlovák nemzetiségű személyek, akik az ellenséges megszállás következtében kényszerültek elhagyni Kárpát-Ukrajna területét. E személyekkel azonos elbírálásban részesülnek azok a jogi személyek, amelyeknek a megszállás előtt fennálló igazgatási szerveit összetétel szempontjából cseh vagy szlovák honosságúnak kell tekinteni.
3. cikk. A mai napon kelt szerződés 1. cikkének és a jelen jegyzőkönyv 2. cikkének alkalmazása céljából a jogi, tulajdoni és pénzügyi kérdések rendezésére felszámolási bizottságot alakítanak, amelybe a Magas Szerződő Felek mindegyike kinevezi képviselőit, akik jogosultak az ellenőrzési munkálatokhoz szükséges szakértőket alkalmazni.
E bizottság hatáskörébe tartozik, hogy a Kárpát-Ukrajnában levő állami javak tulajdonjogát ellenszolgáltatás nélkül a Csehszlovák Köztársaságról a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségére ruházza át.
4. cikk. A 2. cikk 3. és 4. bekezdése szerint kártalanításokat, a felszámolási bizottság által kidolgozott elvek alapján, a szovjet és csehszlovák kormány teljesíti. A Magas Szerződő Felek kicserélik a kártalanítottak listáját és az eszerint fennmaradó tartozások kifizetését lebonyolítják. A kártalanításokat, valamint a különbözet kiegyenlítésével kapcsolatos összes kérdéseket a szerződés megerősítésének napjától számított 18 hónap alatt számolják fel.
5. cikk. A jelen jegyzőkönyv a szerződés szerves része és azt ugyanolyan feltételek mellett kell megerősíteni, mint az alapszerződés okmányát.
Moszkva, 1945. évi június 29.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2019 Grotius