Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A nyugati hatalmak jegyzéke a szovjet kormányhoz
1948.06.30.

1948. február utolsó hetében munkához látott a három szövetséges nyugati hatalom és a Benelux-országok külügyminisztereinek londoni hathatalmi külügyminiszteri konferenciája a Németországgal kapcsolatos álláspontjuk egyeztetése céljával. Ezzel egyidőben Prágában lezajlott az ún. prágai puccs (a kommunista hatalomátvétel), amely felgyorsította a nyugati álláspontok közeledését. Németország egységes szövetséges irányítása immár lehetetlenné vált – ezt mutatta a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanácsból (SZET) a Szovjetunió képviselőjének kivonulása. Időközben a három nyugati szövetséges hatalom előrehaladt megszállási övezeteinek gazdasági egyesítése útján, amelynek félremagyarázhatatlan állomása volt a nyugati zónákban a valutareform bevezetése (1948. június 20.) Ezzel gyakorlatilag végbement nemcsak Németország, de Berlin kettészakadása is. A győztes hatalmak képviselői 1948. június 22-én még egyszer találkoztak a SZET pénzügyi bizottságában, hogy megvitassák a pénzügyi reform nagy-berlini kiterjesztésének kérdéseit. A szovjet képviselők azonban elutasították a nyugati valuta egész Berlinre történő kiterjesztését, és hangsúlyozták: a berlini szektorok a szovjet övezet pénzügyi rendszerébe tartoznak, így az egész városra az általuk meghirdetett pénzreform rendelkezéseit tekintik érvényesnek. A nyugati hatalmak e szovjet intézkedést szektoraikban érvénytelenítették, és a nyugati fizetőeszközt vették át.

Erre válaszul kezdődött Berlin nyugati szektorainak szovjet blokádja: június 23-án „annak megakadályozása céljából, hogy hatalmas mértékű értéktelen pénztömegek kerüljenek a szovjet megszállási övezetbe", a szovjet katonai közigazgatás (SMAD) lezárta a Berlinbe vezető közúti, vasúti és vízi utakat, és a nyugati szektorokban megszűnt az áram- és gázszolgáltatás is. Nem sokkal azután, hogy megkezdődött a blokád, a berlini szövetséges Kommandatúra (a város közigazgatásáért felelős testület) is működésképtelenné vált.

 A nyugati hatalmakat a blokád – egyes diplomaták előzetes figyelmeztetése ellenére – váratlanul és felkészületlenül érte, és kezdetben az amerikaiak által improvizált légihíd sikere is teljesen bizonytalannak tűnt. A blokád kezdetén a francia diplomácia szkeptikusan úgy ítélte, hogy a nyugati hatalmak csak egy „új München" vagy a háború között választhatnak. Párizs kételkedett abban, hogy hosszútávon tartani lehetne a szövetséges hatalmak berlini pozícióit. Amikor pedig a brit és az amerikai légierő 1948. június 26-án megkezdte Berlin légiúton történő ellátását, a francia diplomácia  tájékoztatta az angolszász szövetségeseket, hogy a francai légierő „sajnos nincs abban az állapotban, hogy hozzájárulhatna a szövetségesek légihídjához”.

Ugyanakkor a brit kormány a június 24-én sebtében összehívott kabinetülésen jóváhagyta Bevin külügyminiszter álláspontját, hogy a nyugati hatalmaknak a gyengeség semmilyen jelét sem szabad mutatniuk, mert az „Európa elvesztésével” fenyeget. „Ha szilárdan kitartunk – vélte Bevin –, az oroszok végül engedni fognak.” Négy nappal később ebben az értelemben járult hozzá a brit kormány ahhoz is, hogy amerikai B–29-es bombázókat (atombomba célbajuttatására is alkalmas harci repülőgépeket) telepítsenek néhány brit támaszpontra (igaz atomfegyverek nélkül). Mégha a nyugati hatalmak bíztak is abban, hogy a Szovjetunió nem kockáztat háborút Berlinért, a szembenállás az egykori szövetségesek között 1948 júliusában/augusztusában drasztikusan kiéleződött.

A berlini blokád első hetében keletkezett az alábbi dokumentum a nyugati nagyhatalmak közös álláspontjának kialakítása és a válságból való kiútkeresés céljából.

 

(A dokumentumot újra közreadja Mezei Géza)

Forrás: Mezei Géza (szerk.): Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945–1949). Budapest, 2001. Új Mandátum könyvkiadó. 300–302. old.

Letölthető publikációk:

A nyugati hatalmak jegyzéke a szovjet kormányhoz522 KBPDF dokumentum2010.02.23.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius