Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Martonyi János külügyminiszter nyilatkozata a NATO-országok külügyminisztereinek 2014. április 1-i üléséről
2014.04.02.

 

 

A nyilatkozat újraközlésének forrása a Külügyminisztérium honlapja. In: http://www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium/hirek/a-nato-kulugyminiszterek-pozitiv-jeleket-latnak-a-megoldasra

  

A NATO-külügyminiszterek pozitív jeleket látnak a megoldásra

2014. április 2. 8:00

 Az ukrajnai válságra politikai-diplomáciai megoldást kell találni, és e tekintetben láthatóak is bizonyos pozitív jelek, ami tükrözõdött John Kerry amerikai külügyminiszter felszólalásában – mondta újságíróknak Martonyi János, miután a NATO-országok külügyminisztereinek 2014. április elsején kezdõdött, kétnapos brüsszeli tanácskozása elsõ napján áttekintették a NATO–orosz viszonyt és Ukrajna támogatását.

A magyar diplomácia irányítója hangsúlyozta, hogy miközben az atlanti szövetség felfüggesztette a gyakorlati együttmûködési programokat Oroszországgal, a kommunikáció, a politikai párbeszéd a két fél között fennmarad.

Martonyi a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy nem lehet elõre látni az eseményeket. Szerinte fontos lenne, hogy az orosz vezetés tegyen teljesen egyértelmû, világos nyilatkozatot, vállaljon kötelezettséget arra, „hogy az orosz csapatok nem fogják átlépni Ukrajna határát sem keleten, sem délen”.

Az orosz külügyminiszter ugyan többször mondta, hogy ez nem áll szándékukban, ám „a csapatmozgások nem teljesen ezt támasztották alá” – mondta a magyar miniszter. Szerinte valóban van ugyan arra utaló jel, hogy az oroszok esetleg egy komolyabb egységet visszavontak az ukrán határ közelébõl, de a csapatmozgások tekintetében nem világos a kép az elmúlt 24 vagy 48 órát illetõen.

Martonyi János ironikusan megjegyezte: „én a csapatmozgások tekintetében már bizalmatlan vagyok. Annak idején november elsõ napjaiban arról volt szó, hogy a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot, aztán késõbb nem ez következett be”.

A magyar diplomácia irányítója kitért arra, hogy a NATO-országok elhatározták: erõsítik katonai jelenlétüket „a határvidéken, a Baltikumban, Lengyelországban és esetleg más országokban is”. Ez azonban – hangsúlyozta Martonyi János – nem jelent katonai fellépést. A miniszter aláhúzta, hogy a NATO, mint katonai szövetség nem fõszereplõje a politikai-diplomáciai megoldás keresésének.

Emlékeztetett arra, hogy 3-5 tagállam korábban jelezte, repülõgépeket küld légtérvédelem céljára Lengyelországba és a Baltikumba is. Most a külügyminiszteri ülésen – tette hozzá – elhangzottak további felajánlások.

„Szó lehet arról is – folytatta Martonyi János –, hogy korlátozott, ideiglenes jelenlétre sor kerül egyes országokban”. Ezek azonban – hangsúlyozta – kétoldalú megállapodásra épülõ lehetõségek, nem a NATO dönt róluk. Minden NATO-tagország saját maga dönti el, hogy ilyen szempontból milyen jelenlétet kér, és hogy ki tudja ezt a segítséget biztosítani – magyarázta a miniszter az ilyen esetben követett eljárást.

Martonyi János kiemelte, hogy a kialakult helyzetben nagyon fontos a kelet-európai NATO-partnerekkel, köztük a tagságra pályázó országokkal való együttmûködés. Azt azonban most is világosan leszögezték – tette hozzá –, hogy a kollektív védelem, amirõl a NATO-t megalapító Washingtoni Szerzõdés 5. cikke szól, kizárólag a tagállamok tekintetében érvényesül. A magyar miniszter szerint bár nagyon fontosak adott esetben az úgynevezett expedíciós feladatok is, az 5. cikk jelenti a NATO lényegét, Magyarország is a kollektív védelemhez való csatlakozás érdekében lépett be a szervezetbe.

Martonyi szerint az események nyomán az a felismerés is megerõsítést nyert, hogy a terület védelme a mai, újszerû kihívásokkal teli világban sem veszítette el a fontosságát. A nemzetközi jog alapvetõ normája, hogy „területet erõszakkal elfoglalni nem lehet” – fogalmazott a magyar külügyminiszter.

(MTI)

 

 

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius