GROTIUS - Tudományos folyóirat

Az Európai Bizottság Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország eredményes intézkedéseket tett a hiány megszüntetése érdekében, de Magyarország erőfeszítései nem elegendőek című sajtóközleménye

Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország eredményes intézkedéseket tett a hiány megszüntetése érdekében, de Magyarország erőfeszítései nem elegendőek

Brüsszel, 2012. január 11. – Az Európai Bizottság ma megállapította, hogy Magyarország nem tett megfelelő előrelépést túlzott hiánya időben és fenntartható módon történő kiigazítása érdekében. Az Európai Bizottság a túlzott hiány esetén követendő eljárás következő szakaszának elindítására tesz javaslatot, valamint azt ajánlja, hogy a Miniszterek Tanácsa állapítsa meg: nem került sor eredményes intézkedésekre a költségvetési hiánynak fenntartható módon a GDP 3%-a alá szorítása céljából. Ezen (az EU-Szerződés 126. cikkének (8) bekezdése szerinti) tanácsi határozat alapján a Bizottság ezután javasolni fogja a Tanácsnak, hogy (a Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően) adjon ki új ajánlásokat Magyarország számára túlzott költségvetési hiányának megszüntetése érdekében.

Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország, amelyek esetében ugyancsak fennállt annak a kockázata, hogy nem tartják be a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan kitűzött 2011-es, ill. 2012-es határidőt, eredményes intézkedéseket tett. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e négy ország esetében nincs szükség további lépésekre a túlzotthiány-eljárásban, bár továbbra is szorosan nyomon követi a költségvetés alakulását. Az Európai Bizottság most először alkalmazza a megerősített Stabilitási és Növekedési Paktumnak a 2011. december 13-án hatályba lépett, úgynevezett hatos csomagba foglalt új szabályait.

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért, monetáris politikáért és az euróért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A mai jelentésből kiderül, hogy a hatos csomag működőképes. Megteremtette az Európai Bizottság számára azt az eszközt, amellyel hatékonyan léphet fel, ha az országok elmulasztják ellenőrzésük alatt tartani költségvetési hiányukat és csökkenteni adósságukat. A költségvetési fegyelem alapvető az államháztartásaink iránti bizalom megerősítéséhez. Tartom a szavam: kész vagyok azonnal és teljes mértékben alkalmazni ezt az új, hatékony eszközrendszert.”

Belgium, Ciprus, Magyarország, Málta és Lengyelország esetében a Bizottság 2011. november 10-i előrejelzése szerint egyértelműen fennállt annak a veszélye, hogy nem teljesítik a költségvetési hiányuk megszüntetésére vonatkozó kötelezettségeiket. Másnap Rehn alelnök levelet küldött az érintett pénzügyminisztereknek és egyértelművé tette, hogy amennyiben nem kerül sor korrekciós intézkedések elfogadására, elkerülhetetlenné válnak további, szankciók kivetésének lehetőségét is magukban foglaló lépések a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében. Azóta négy ország olyan intézkedéseket hozott, amelyek elégségesnek tűnnek a túlzott hiány fenntartható módon történő megszüntetésének biztosításához.

Ezzel szemben Magyarország költségvetési egyenlegére jelentős hatást gyakorolnak egyszeri bevételek, amelyek nem eredményezik a hiány fenntartható korrekcióját. Bár Magyarország 2011-ben hivatalosan betartotta a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket, ez csupán a GDP körülbelül 10%-át kitevő egyszeri intézkedéseknek köszönhető. A költségvetési eredmény azonban az alapjául szolgáló strukturális egyenleg súlyos romlását leplezi. A strukturális költségvetési pozíció valójában összesen a GDP mintegy 2,75%-ával romlott 2010 és 2011 során, ami erős ellentétben áll az ajánlott, a GDP 0,5%-át kitevő kumulált költségvetés-javulással. Emellett az államháztartási hiány 2012-ben is csak egyszeri bevételeknek köszönhetően marad a GDP 3%-ában meghatározott küszöbérték alatt. Következésképpen a becslések szerint a hiány 2013-ban még a makrogazdasági forgatókönyvben bekövetkező romlással összefüggő esetleges negatív hatások és az emelkedő kötvényhozamok figyelembevétele nélkül is eléri a GDP 3,25%-át. Összefoglalva, a túlzott hiány 2011. évi korrekciója nem tekinthető tartósnak. Ez arra enged következtetni, hogy Magyarország a 2009. júliusi tanácsi ajánlásra válaszul nem tett eredményes intézkedéseket.