Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A német- szovjet megnemtámadási szerzõdés
1939.08.23.

A szerződést gyakran Molotov-Ribbentrop-paktumnak, sőt Hitler-Sztálin-paktumnak is nevezik.
Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter 1939. augusztus 23-án délben érkezett Moszkvába, a repülőtéri hűvös, de nem udvariatlan fogadtatás után a Kremlben - Sztálin jelenlétében - előbb háromórás, majd rövid szünet után az esti órákban folytatott megbeszélés eredményeként augusztus 24-én éjfél után, de 23-i keltezéssel, megnemtámadási szerződést írtak alá, amelyet titkos, ugyancsak Ribbentrop és Molotov által aláírt jegyzőkönyv egészített ki.
Az egyezményekhez egyfelől az angol-francia-szovjet, másfelől a német-szovjet viszony 1939 nyarán történt megváltozása, a szovjet külpolitika irányváltása, valamint hosszas előkészítés előzte meg. Gazdasági egyezmények és diplomáciai eszmecserék után Ribbentrop augusztus 15-én a felajánlotta, kész Moszkvába utazni, „hogy a Führer nevében ismertesse Sztálin úrral a Führer álláspontját". Molotov erre megkérdezte, hogy hajlandó-e Németország megnemtámadási szerződést kötni a Szovjetunióval. Az igenlő német válaszra a szovjet vezetés a további tárgyalásokat a két ország közötti gazdasági egyezmény aláírásától tette függővé. Ennek létrejötte után (augusztus 20-án hajnalban, de 19-ére datálva), Hitler Sztálinnak küldött táviratában maga kérte Ribbentrop fogadását augusztus 22-én, de legkésőbb 23-án. Így jött létre a náci külügyminiszter augusztusi moszkvai utazása; történt a megnemtámadási szerződés és a titkos jegyzőkönyv aláírása. A megnemtámadási szerződés rögtön nyilvánosságra hozták, a titkos egyezményt, amelyben elhatárolták az érdekszféráikat ellenben bizalmasan kezelték. A titkos egyezmény ellentmondott minden akkoriban érvényes jogi normának. Lengyelország felosztását tartalmazta a Pissa, Narew, Wisla (Weichsel) és a San folyók vonalán. Szovjet érdekterület volt még Lettország, Észtország, Finnország és Besszarábia területe, a németeké pedig Litvánia.
A szerződést Németország és a Szovjetunió 1939. augusztus 30-án ratifikálta, a megerősítő okiratok kicserélése szeptember 24-én történt meg. A szerződés azonban már az aláírással életbe lépett.
A szerződéssel és jegyzőkönyvvel egy csapásra átalakultak az európai erőviszonyok, alapvetően megváltozott a német-szovjet viszony, megpecsételődött Lengyelország és a balti államok sorsa. Másnap, augusztus 25-én a Lengyelországra nehezedő német háborús fenyegetés és a készülő német támadás elhárítása reményében megkötötték az angol-lengyel kölcsönös segítségnyújtási szerződést, ez azonban csak arra volt jó, hogy Hitler öt nappal elhalasztotta a támadási parancsát. Szeptember elsején azonban a német hadsereg megindult Lengyelország ellen, elkezdődött a második világháború. A szovjet csapatok pedig szeptember 17-én indultak el a szerződés titkos jegyzőkönyvében nekik rendelt területekre.
A hidegháború alatt a Molotov-Ribbentrop-paktum is a két szuperhatalom küzdelmének egyik eszmei és propaganda eszköze lett. A nyugati történetírás jellemzően a második világháború kitörésének egyik fő okaként állította be a szovjet-német megnemtámadási szerződést, azt emelve ki, hogy Sztálin ezzel szabad kezet adott Hitlernek Lengyelország lerohanásához, a világháborúhoz. Moszkva pedig egyszerűen tagadta a titkos szerződés létezését, megtiltotta a tudományos kutatást ezen a területen, és hamisítványnak nevezte a nyugatiak dokumentumait. Moszkva csak 1989-ben ismerte el a titkos dokumentum valódiságát a nyugati fotómásolatok alapján.
Az egyik eredeti dokumentumot (más fontos iratokkal együtt) a háború vége felé, a frontok közeledtével Ribbentrop rendelete szerint biztonsági filmre másolták, az eredetit valószínűleg megsemmisítették vagy szovjet kézbe került. A mikrofilmeket 1945 februárjában Mühlhausenben a külügyminisztérium egyik tolmácsa elásta. Amikor fogságba esett, az útmutatása alapján az amerikaiak kiásták, Londonba szállították, és 1948-ban publikálták. A másik eredeti példányt Molotov utasítására 1946 áprilisában kivették a külügyminisztérium archívumából, azóta eltűnt.
A szerződést Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései (Budapest, 1996, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 457-460. p.), a titkos jegyzőkönyvet a História c. folyóirat 1988. 5. sz. közlése alapján, a dokumentumok fotókópiáit The Molotov-Ribbentrop Pact: The Documents. In Lithuanian Quaterly Journal of Arts and Sciences, 35. köt. 1. sz., (1989 tavasz) közlése alapján újra közreadja Horváth Jenő.

Megnemtámadási szerződés Németország és a Szovjetunió között


A Német Birodalmi Kormány és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy a béke ügyét Németország és a Szovjet Köztársaságok Szövetsége között erősítsék, és kiindulva az 1926 áprilisában a Németország és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kötött semlegességi szerződés alapvető rendelkezéseiből, a következő megállapodásra jutottak:
1. cikk. A két Szerződő Fél kötelezi magát, hogy tartózkodik az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt.
2. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek egyike egy harmadik hatalom részéről háborús cselekedetek tárgyává lenne, a másik Szerződő Fél ezt a harmadik hatalmat semmilyen formában nem fogja támogatni.
3. cikk. A két Szerződő Fél kormányai a jövőben tanácskozás céljából folyamatosan érintkezésben maradnak egymással, hogy egymást kölcsönösen tájékoztassák a közös érdekeiket érintő kérdésekről.
4. cikk. A két Szerződő Fél egyike sem fog részt venni semmiféle olyan hatalmi csoportosulásban, amely közvetve vagy közvetlenül a másik fél ellen irányul.
5. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek között bárminő kérdés tekintetében viták vagy viszályok keletkeznék, a két Fél ezeket a vitákat vagy konfliktusokat kizárólag baráti eszmecsere vagy szükség esetén békéltetőbizottságok útján fogja tisztázni.
6. cikk. A jelen szerződést tíz év időtartamra kötik meg, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben azt egy esztendővel e határidőnek a lejárta előtt egyik Szerződő Fél sem mondja fel, ennek a szerződésnek a hatálya automatikusan további öt évre meghosszabbítottnak tekintendő.
7. cikk. A jelen Szerződést a lehető legrövidebb időn belül ratifikálni kell. A ratifikációs okmányokat Berlinben kell kicserélni. A szerződés aláírásával haladéktalanul hatályba lép.
Kelt két eredeti példányban, német és orosz nyelven.
Moszkva, 1939. augusztus 23.
von Ribbentrop
V. Molotov

Titkos kiegészítő jegyzőkönyv
A Német Birodalom és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége közötti megnemtámadási szerződés aláírásának alkalmával a Két Fél aláíró meghatalmazottai szigorúan bizalmas megbeszélésen megvitatták a kétoldalú érdekszférák elhatárolásának kérdését Kelet-Európában. Ez a megbeszélés a következő eredményre vezetett:
1. A balti államokhoz (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) tartozó területek területi-politikai átformálása esetén Litvánia északi határa alkotja egyúttal Németország és a Szovjetunió érdekszférájának határát. Egyúttal mindkét részről elismerik Litvánia érdekét a vilnai területen.
2. A lengyel államhoz tartozó területek területi-politikai átformálása esetén Németország és a Szovjetunió érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolja el.
Azt a kérdést, hogy a kétoldalú érdekek kívánatosnak tüntetik-e fel egy független lengyel állam fenntartását, és melyek lennének ezen állam határai, végleg csak további politikai fejlemények során lehet tisztázni.
A két kormány ezt a kérdést mindenesetre barátságos megegyezés útján fogja megoldani.
3. Délkelet-Európa vonatkozásában szovjet részről hangsúlyozzák érdeküket Besszarábiát illetően. Német részről hangsúlyozzák a teljes politikai érdektelenséget ezeken a területeken.
4. Ezt a jegyzőkönyvet mindkét fél szigorúan titkosan fogja kezelni.
Moszkva, 1939. augusztus 23.
A Német Birodalmi Kormány részéről v. Ribbentrop
A Szovjetunió Kormányának meghatalmazásában W. Molotov

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius