Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 RECENZIÓ
Marx Anna
Gazdaság és politika az Európai Únió történetében

(MILWARD, ALAN S.: Politics and Economics in the History of the European Union)

Alan S. Milward angol történész a London School of Economics professor emeritusa, az Egyesült Királyság 1945 utáni Európa-politikájának egyik vezető szakértője. Hat országban tanított történelmet és közgazdaságtant, a firenzei Európai Egyetemi Intézet (European University Institute) professzora. Számos jelentős publikációja közül a jelen recenzióban tárgyalt munkáján kívül megemlítendő még a The Reconstruction of Western Europe 1945-51 (London, 1984.  Routledge) és a magyar nyelven is megjelent Háború, gazdaság, társadalom (Budapest, 2000. Lap-Ics Aquila Kiadó) című műve is.

A Politika és gazdaság az Európai Unió történetében című könyv Milwardnak a Grazi Schumpeter Társaság által szervezett, 2002-ben Grazban elhangzott előadásait tartalmazza. Ebből következik, hogy a szöveg az előadás stílusjegyeit viseli magán: rendkívül olvasmányos, könnyen követhető, ugyanakkor tömör összefoglalója egy kutatási témának, amivel az előadó/szerző egy életen át foglalkozott.

Könyvében Milward alapvetően az Európai Unióhoz való csatlakozást mérlegelő államok politikai és gazdasági döntéshozatalának természetét vizsgálja. Ezt igyekszik aztán előbb elméletben, majd gyakorlati példákon keresztül megmagyarázni. Milward a maga gondolatmenetének újszerűségét abban látja, hogy ellentétben az Európai Unióval foglalkozó közgazdászok többségével, akik az EU-t szigorúan gazdasági eredetű képződménynek tartják, valamint az integráció történetét vizsgáló történészek nagy részével is, akik nem lépnek túl a diplomáciatörténet szabta kereteken, ő az Európai Közösségekkel és az Európai Unióval kapcsolatos nemzeti szinten meghozott döntések teljes megértéséhez interdiszciplináris, vagyis a gazdaság- és társadalomtudományok széles körére támaszkodó megközelítést alkalmaz.

Szerkezetileg a könyv három, terjedelmét tekintve nagyjából egyenlő fejezetre tagolódik. Az első azzal foglalkozik, hogy milyen szerepet játszott a politika és a gazdaság az egyes államoknak az Európai Unióhoz való csatlakozásnál. Mindjárt a fejezet legelején a szerző leszögezi: az integráció máig legsikeresebb területe a közös piac. Ez teszi az EU-t világviszonylatban is jelentős gazdasági hatalommá. A szerző Jacob Viner közös piac-elméletétől indulva felsorol egész sor közgazdasági és politológiai elméletet (többek között kitér Scitovsky, Baldwin, Deutsch, Moravcsik teóriájára), bemutatja, melyik mit adott hozzá az európai integráció lényegének jobb megértéséhez, de rámutat ezen interpretációk gyenge pontjaikra is. Állítása szerint azt, hogy egy állam csatlakozik-e az integrációhoz, illetve előnyös-e a csatlakozás, nem lehet előre pontosan megjósolni pusztán a közgazdaságtan eszköztárára hagyatkozva, szerepet játszhat ugyanis számos gazdasági és politikai körülmény is. Továbbá, sem a gazdaság, sem a politika nem képes önmagában választ adni a kérdésre: miért ebbe, és miért nem más irányba fejlődött az integráció? Ilyen kérdések megválaszolásához a történészeknek a két terület által kínált adatokat és eszközöket együttesen kell felhasználniuk. Ezek után Milward érinti a hidegháborúban semleges országok (Svédország, Ausztria és Írország) csatlakozásának problémáit és érintőlegesen beszél arról, milyen problémákat vetett fel például a portugál csatlakozást megelőzően, hogy azokban az években az EK már kezdte a demokrácia és az emberi jogok letéteményesének tekinteni magát.

A könyv második fejezete részletesen tárgyalja Dánia és Írország esetét. Mindkét ország az Egyesült Királysághoz hasonlóan 1973. január 1-jétől tagja az integrációnak. A termelés szerkezetét tekintve a második világháborút követően még mindkét államban a mezőgazdaság túlsúlya volt jellemző, de csatlakozásuk óta (a csatlakozást megelőző kezdettel) jelentős iparosodáson mentek keresztül. Milward a hasonlóságok felsorolása mellett kitér a két állam különbözőségeire – legyenek azok gazdasági jellegűek (például a kereskedelem forrás-, illetve célterületeinek eltérése) vagy politikaiak. A megértés szempontjából a különbségek az érdekesebbek, hiszen ezek határozzák meg, hogy kinek mennyire éri meg az EK-hoz/EU-hoz való csatlakozás, és ezekkel magyarázható az a mai állapot, hogy Írország máig az integráció leglelkesebb támogatói közé számít, Dániánál euroszkeptikusabb államot viszont nehezen találunk. Statisztikai adatokra támaszkodva bemutatja a szerző, milyen gazdasági-politikai okok rejlenek a nemzeti érzület ezen variánsai mögött: Írország számára az EK-hoz való csatlakozás az Egyesült Királyságtól való elszakadás és az ország iparosodásának biztosítéka és egyetlen útja volt. Dánia ezzel szemben több lehetőség közül választhatott: egyes politikusok még közvetlenül az EK-hoz való csatlakozási kérelem beadása előtt is az esetleges pánskandináv kereskedelmi térség tervét dédelgették, és a közvélemény azóta is megoszlik a közös piac előnyeit és hátrányait illetően.

Milward könyvének harmadik részében, amely az Európa Afrikája (Europe’s Africa) címet viseli, bemutatja az EK és a korábbi brit, illetve francia gyarmatok között létrejött yaoundéi és loméi konvenciók eredetét és történetét. Miért foglalkoznak az EK-államok döntéshozói ennyit (az integráció kezdeteitől folyamatosan) egy gazdasági szempontból a közösségek számára teljesen marginális területtel? Milyen erőviszonyok határozták meg a tárgyalások kimenetelét? Hogyan ütköztek a francia és belga törekvések az Egyesült Államok támogatását élvező brit elképzeléssel? Melyek az eddig elért eredmények? Lehet-e „partnerségnek”, kölcsönösen előnyös együttműködésnek nevezni az EK/EU és harmadik világ országainak viszonyát? Felelőssé tehetőek-e a nyugat-európai hatalmak az afrikai országok máig igen alacsony gazdasági teljesítményéért? A könyv befejező részében Milward ezeket a kérdéseket taglalja könnyed stílusban.

Milward könyve sok érdekes tényre és összefüggésre hívja fel a figyelmet. Igazán élvezetes olvasmány, rengeteg információt közöl olvasmányos stílusban. Azonban a könyv kapcsán néhány kritikus megjegyzés is megfogalmazódik a recezens részéről: egyrészt csalódást okozott, hogy egy 2005-ben megjelent, az EU történetét tárgyaló kötet szerzője alig tér ki az EK/EU második és azt követő bővítéseire, az integrációhoz 2004-ben vagy azután csatlakozott államokról pedig szót sem ejt (ez utóbbit nyilván magyarázza, hogy a könyv egy 2002-ben elhangzott előadást tartalmaz). Másrészt kicsit zavaró, ha egy ilyen nagynevű professzor munkájában – talán szerkesztési vagy lektorálási hibákból eredően – az európai integráció történetének alapvető dátumaira vonatkozó elírásokkal találkozik az ember (hibás például a római szerződés időpontja az 1. oldalon, vagy az európai integráció első bővítéséé a 42. oldalon, és az OECD mozaikszó feloldásaként szintén helytelen nevet olvashatunk). Végül pedig hiába van igaza a kiadónak abban, hogy a könyv hasznos információkkal szolgálhat közgazdaságtant, nemzetközi kereskedelmet vagy Európa-politikákat tanuló diákoknak, ha a kötet ára az Egyesült Királyságban 65 font, az USA-ban pedig 70 dollár fölött van. Így legfeljebb a könyvtárakban való előjegyzés útján lehet hozzájutni – ahogy nekem is sikerült.

Leginkább azoknak ajánlom a könyvet, akik már tisztában vannak az európai integráció történetének fő alakjaival, eseményeivel, gazdasági folyamataival és adataival, és érdeklődnek a témakör multidiszciplináris elemzésének lehetőségei iránt.

 

Alan S. Milward: Politics and Economics in the History of the European Union. London – New York, 2005. Routledge, 127 old.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius