Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

TÓTH TERÉZIA ERIKA

Mélyponton a német–amerikai kapcsolatok(?) Németország és az Egyesült Államok viszonya az NSA-botrány után

 

A német szövetségi kancellárt érintõ lehallgatási botrány nemcsak csalódást, de bizalomvesztést okozott a kétoldalú kapcsolatokban. A német sajtótudósítások és kommentárok tovább fokozták a politikusok és a közvélemény felháborodását. A német külpolitika vezetõi, beleértve a kancellárt és a szövetségi kormányt, azonban nem a konfliktus kiélezésében, az Amerika-ellenesség felerõsödésében érdekeltek, mert bár ismét be­bizonyosodott, hogy a felek között komoly nézeteltérések vannak (például az emberi jogok, a személyes adatok védelme és a terrorizmus elleni harc kérdésében), a transzatlanti kapcsolatokban az érdekazonosságok továbbra is meghatározóak. A botrány ugyanakkor hozzájárult ahhoz a felismeréshez, hogy a kapcsolatok jellege már régen megváltozott, itt az ideje annak, hogy a hidegháború idején kialakult „barátságot”, a nosztalgikus viszonyulást a németek részérõl is végleg a pragmatizmus, a józan számításokon alapuló "partnerség" váltsa fel, ahogyan az Egyesült Államok részérõl már régóta tapasztalható. Washington számára a transzatlanti kapcsolatok fontosak, de nem meghatározóak; nem célnak, hanem eszköznek tekinti azokat. Az Egyesült Államok Ázsia felé fordulása, a feltörekvõ hatalmakkal való szembenézés önmagában még nem jelenti az Európától való elfordulást. Az Egyesült Államok nem mond le világhatalmi hegemón szerepérõl, ereje azonban korlátozott, ezért globálisan meg akarja osztani a terheket Európával, és annak legerõsebb országával, az NSZK-val, anélkül, hogy az riválisként veszélyeztetné az érdekeit. A német–amerikai viszony továbbra is aszimmetrikus marad, a német külpolitikának azonban az európai integráció erõsítésével is törekednie kell arra, hogy a gazdasági óriásnak, de politikai törpének titulált Európa legalább közel egyenrangú partnere legyen az USA-nak, és a transzatlanti kapcsolatokban Berlinnek azokra a területekre kell fókuszálnia, ahol az együttmûködés kölcsönös elõnyöket ígér, és amelyek hosszú távon Európának a globális versenyben való fennmaradását szolgálják. 

A lehallgatási botrány nem alaptalanul váltott ki indulatokat és kiábrándultságot Németország részérõl, de a német–amerikai kapcsolatokat nem rendítette meg alapjaiban, legalábbis az ügy csak az egyik zavaró tényezõ az évtizedek óta elhidegülõ kapcsolatokban. A számos érdekellentét és felfogásbeli különbség ellenére a transzatlanti és a német–amerikai és együttmûködés Németország számára kiemelkedõ fontosságú, és az Egyesült Államok számára is fontos marad.

Letölthető publikációk:

Melyponton-a-nemet-amerikai-kapcsolatok749 KBPDF dokumentum2014.09.17.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius