Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A második SALT-szerződés
1979.07.18.

Az első SALT-szerződés megkötését (1972. május 26.) követő SALT-tárgyalások sikeres folytatásának köszönhetően J. Carter amerikai elnök és L. Brezsnyev szovjet pártfőtitkár 1979. június 18-án Bécsben aláírta a hadászati támadófegyver-rendszerek korlátozásáról szóló amerikai–szovjet megállapodásoknak azt a csoportját, amelyet SALT II. gyűjtőnévvel is szokás illetni.

A második SALT-szerződés az elsőhöz hasonlóan az indítóállomások számát korlátozta. A SALT II. azonban az interkontinentális ballisztikus rakéták (szárazföldi) indítóállásaira, a tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéták indítóállásaira, a nehézbombázókra és levegő–föld osztályú ballisztikus rakétáikra egyaránt vonatkozott. A felek olyan mérvű korlátozásban – adott esetben csökkentésben – egyeztek meg, hogy ezek együttes száma a második SALT-szerződés hatálybalépésétől számított hat hónap után sem az Egyesült Államoknál, sem a Szovjetuniónál nem haladhatja meg a 2400 egységet, 1981. január 1-től pedig a 2250 egységet.

A SALT II. egyik érdekessége volt, hogy a repülőgép-fedélzeti ballisztikus rakéták esetében olyan fegyvert is bevont a korlátozás körébe, amellyel akkor még egyik szerződő fél sem rendelkezett. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió vállalta, hogy nem épít újabb helyhezkötött indító berendezéseket interkontinentális ballisztikus rakétái számára, e rakétaféleségből a már meglevőknél nagyobb induló tömeggel és/vagy hasznos teherrel rendelkezőket nem fejleszt ki és nem állít hadrendbe. A szerződés külön „alkeretszámokat” határozott meg a több, egymástól független célpontokra vezérelhető atom-robbanótöltettel szerelhető hadászati rakétákra és a 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket hordozó nehézbombázókra vonatkozólag. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodott abban, hogy ha interkontinentális rakéta indítását tervezik, és a rakéta röppályája túllépi az indító állam nemzeti határait, az ilyen indításokról jó előre tájékoztatja a másik felet.

Az 1979. június 18-i állapot szerint az Egyesült Államok 1054, a Szovjetunió 1398 indítóállással rendelkezett kontinentális területén hadászati rakétái számára, 550, illetve 608 indítóállással több robbanótöltetű interkontinentális ballisztikus rakétái számára. A hadászati (atomhajtóműves) amerikai tengeralattjárókon összesen 656, a megfelelő szovjet tengeralattjárókon 950 rakétaindító állás volt. A szovjet fölényt némileg ellensúlyozta, hogy a SALT II. aláírásakor az Egyesült Államok 573, a Szovjetunió pedig mindössze 156 rakétahordozó hadászati nehézbombázóval rendelkezett. Akkori nem hivatalos becslések szerint a hadászati rendeltetésű atom-robbanótöltetek vonalán 9200:5000 volt az arány az Egyesült Államok javára.

Negyed év sem telt el a bécsi csúcstalálkozó után, amikor 1979. szeptember 6-án 1678 nyugállományú amerikai tábornok és tengernagy beadványban követelte, hogy a washingtoni szenátus ne adja hozzájárulását a SALT II. ratifikálásához, mert rendelkezései hátrányosak az Egyesült Államok számára. Carter elnök engedett a nyomásnak – ráadásul közbejött Moszkva afganisztáni beavatkozása –, és 1980. január 3-án a szenátus ratifikálásának elhalasztását kérte. A második SALT-szerződés soha nem lépett hatályba, előírásait azonban betartották.

Forrás: US State Department archívuma. A szerződés szövege elérhető: http://www.fas.org/nuke/control/salt2. A dokumentumot közreadja Forgách Veronika.

Letölthető publikációk:

SALT II.152 KBPDF dokumentum2008.03.02.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius