Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 BESZÁMOLÓ

WISNIEWSKI ANNA

Opponensi vélemény Kozenkow Judit Kozenkow Judit: Rendszerváltás, intézmények és gazdasági növekedés… c. PhD-értekezéséről

Kozenkow Judit doktori értekezésében a rendszerváltó országok gazdasági teljesítményének vizsgálatára vállalkozik két ország, Magyarország és Lengyelország példájának összehasonlításán keresztül. A gazdasági siker feltételeit, okait, az ezzel kapcsolatos összefüggéseket új megközelítésből, az intézmények szempontjából vizsgálja, az elméleti alapokból kiindulva a makrogazdasági teljesítmény, a formális és az informális intézmények minőségi elemzésén keresztül igyekszik következtetéseket megfogalmazni a két ország eltérő gazdasági teljesítményének magyarázatára. Dolgozatával a szerző bizonyítja, hogy a gazdasági teljesítmény messzemenően bonyolultabb és összetettebb folyamatok eredménye, azok elemzésére interdiszciplináris megközelítésben, a neo-institucionalista irányzat módszertanát és eszköztárát alkalmazva vállalkozik, ami különösen újszerűvé és előremutatóvá teszi a dolgozat célkitűzéseit, hipotéziseit és megállapításait is.

A szerző érdeklődése a téma iránt és elemzőképessége egyaránt megmutatkozik a benyújtott dolgozat minőségén és alaposságán. Kozenkow Judit képes a dolgozat témájával összefüggő gazdasági probléma pontos megfogalmazására, számos publikációval bizonyította, hogy jól ismeri a dolgozat elméleti alapjait adó új intézményi közgazdaságtan szakirodalmát, annak gyakorlati alkalmazása terén a régió országainak vizsgálatát sokoldalúan képes megközelíteni. Az értekezés nagy erénye, hogy a szerző kellő elméleti megalapozottsággal fog hozzá az empirikus vizsgálathoz. A hipotézis bizonyítására felhasznált elméleti megközelítés keretét az új intézményi közgazdaságtan, valamint az összehasonlító gazdaságtan módszertana adja. Az elméleti rész stílusa helyenként túlzottan leíró, amelyet a szerző önálló véleményének beillesztése helyenként lazíthatott volna.

A szerző a formai követelményeket teljesíti, a disszertáció korrekt módon alkalmazza a hivatkozásokat. A dolgozat stílusán megmutatkozik, hogy szerzője nem egy tanulmányt irt már, gondolatmenete logikus és jól követhető. A disszertáció jól strukturált, az elemzés az általánostól halad a konkrét felé, az elméleti résztől az empirikus elemzésig, majd következtetések megfogalmazását tűzi ki célul. Nagyon fontos erénye a dolgozatnak, hogy mindenhol törekszik az alkalmazott fogalmak pontos definiálására.

A dolgozatban megfogalmazott hipotézisek probléma felvetése korrekt, az elméleti részben kiemelt módszertanhoz illeszkedve halad az általánostól a konkrétig. A dolgozat kiinduló hipotézisként egyrészt megfogalmazza, hogy a lengyel és magyar teljesítmény eltérésnek legfőbb oka az intézményi sajátosságok különbségeiből adódik. Ezen belül további három alhipotézist fogalmaz meg. Feltételezi, hogy a lengyel és magyar gazdasági intézmények között nincsenek jelentős eltérések, másrészt a gazdasági teljesítmény eltérései elsősorban a politikai intézmények eltéréseire vezethetők vissza, harmadrészt az informális intézmények különbségei meghatározó szerepet töltenek be a két ország gazdasági teljesítményében. A dolgozat főhipotézisét a szerző elfogadja, az alhipotézisek esetében elfogadja, hogy a gazdasági teljesítmények eltérései elsősorban a politikai intézmények különbségeire vezethetők vissza. A gazdasági intézmények tekintetében kiemeli a fiskális irányításbeli eltérést, amely leginkább befolyásolta a gazdasági teljesítmény eltérő alakulását. A harmadik hipotézist a szerzős elveti, tekintettel arra, hogy az informális intézmények különbségei irrelevánsak az elemzés alapján.

A dolgozattal kapcsolatos legfőbb kritikai megjegyzésem az elemzés mélységére és az elemzés következtetéseire vonatkozik. A dolgozat több helyen elnagyolt, a mélyebb elemzés hiányzik – különösen a formális és informális intézmények vizsgálata során. A politikai intézmények kapcsán a lengyel rendszervizsgálatnál mindenképpen érdemes lett volna említést tenni a köztársasági elnöki funkció szerepének változásáról a rendszerváltás után és az 1997-es alkotmányt követően, a jogkörök jelentősen szűkültek. A politikai intézményrendszer értékelése nagymértékben azon alapul, hogy a lengyel politikai élet instabil volt, folyamatosan alakult, nem tér ki az utóbbi időszak stabilizációjára, amely 2007-2010 között bekövetkezett, s amelyre a magyar modellhez hasonló gradualizmus volt jellemző. A politika stabilitás, az ennek következtében megerősödött végrehajtó hatalom (a Tusk-kormányzat a következő választásokat is megnyerte) nem vált akadályozó erővé, a lassú, gradualista reformok, de különösen a folyamatosság és hitelesség hozzásegítették Lengyelországot ahhoz, hogy gazdaságilag a legstabilabb országa maradjon az EU-nak.

Ami a gazdasági intézményrendszert illeti, nagyon hiányzik az elemzésből az államadósság problematikája. A lengyel adósságrendezés, amely nemcsak a „kiinduló” (1994-95 utáni) feltételeket illetően jelentett egy óriási pozitív lökést a gazdasági növekedésnek (és az nemcsak az FDI beáramlásra, de a nagyprivatizáció beindulására is hatással volt), de az intézményrendszert illetően is. Éppen az adósságrendezéssel párhuzamosan, annak eredményeként került be az új lengyel alkotmányba a 60 százalékos GDP-arányos államadósság küszöb, amely valamennyi lengyel kormány fiskális politikájára fegyelmező hatással volt. Ez olyan intézményi erősége az országnak, amely a válság időszakában a lengyel hiteleséget erősítette.

Végül a harmadik hipotézis kapcsán felmerül az informális intézmények köre, milyen területeket érdemes vizsgálni, amikor ezt a kérdéskört vetem össze a két országban. Én a két esettanulmányban néhány témát rendkívül hiányoltam, amelyek pedig valamilyen mértékben magyarázatot adnak az eltérő gazdasági teljesítmény alakulására. Ilyen téma csak felsorolásszerűen a két társadalom jellemzői, különösen, ahol markánsan eltérnek. Az elemzést tovább lehetne vinni olyan területek vizsgálatával, mint az „entreprenership”, vagy vállalkozási hajlandóság az egyes társadalmakban, az innováció, a korrupció szintje, alakulása az eltelt időszakban, a társadalom individualista jellege, a vallás szerepe, a szakszervezetek, társadalmi szervezetek aktivitása, a társadalom korosztálybeli összetétele, rugalmassága az új lehetőségekkel szemben (külföldi munkavállalás). Mindezek vizsgálata akár azt is eredményezheti, hogy a harmadik hipotézissel kapcsolatos végkövetkeztetést árnyalni is lehet majd.

A szerző néhány helyen pontatlan megfogalmazást alkalmaz, így például kerülném az ERM2 esetében az „euró előszobája” kifejezést (p. 128), konkrét statisztikai adat kellene a folyó mérleg hiánya szintén nagy összegre rúgott mondat helyett (p.127), az elemzés elnagyolt a magánnyugdíj-reformok esetében (p. 88). A dolgozat egészére nézve hangsúlyoznám a statikus elemzés helyett a dinamikus szemléletre, a változásra fókuszált vizsgálatot, amely előtérbe hozhatná azt, hogy milyen területek erősödtek fel az egyik esetben, míg gyengültek el a másik példánál, amelyek ugyan a vizsgált időszak átlagát nézve azt támasztják alá, hogy a két ország hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, de a folyamat alakulását nézve lehetséges, hogy mégis eltérő irányban haladnak.

Összességében egy rendkívül időszerű, megközelítését tekintve nagyon sok új gondolatot tartalmazó, teljesen új és korrekt elméleti alapokra építő dolgozatról van szó, amely számos gondolatot ébreszt, s amely a magyar gazdaságpolitika számára is útmutatással szolgál.

2012. január 4.

(Az opponensi vélemény szövege a PhD-disszertációk értékeléséhez kiadott értékelőlap ún. szöveges értékelés rovatából való.)

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius