Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

B. KIS ANNA

A nemzetközi jog fragmentálódása és/vagy pluralizációja

Ma a nemzetközi jog fontosabb szerephez jut a nemzetközi színtéren, mint valaha. Új bíróságok és egyéb jogalkalmazó szervek születtek, olyan funkcionálisan speciális területek kerültek a nemzetközi jog hatálya alá, mint például a kereskedelempolitika, a környezetvédelem vagy a menekültkérdés. A jogforrások és jogi szervek körének bõvülésével elindult a jog mélyülése és kiterjedése, nem is szólva a specializáció okozta hatékonyság-javulásról. Egyre több nemzetközi aktor kapcsolódik be az államokon túl, nem csak a jogalkotás és a jogértelmezés folyamatába, hanem a jogi procedúrákba is. Az államok és egyének elszámoltathatósága a jog eszközeinek hibridizációja által egyre inkább lehetségessé válik, így közeledve a nemzetközi jog kikényszeríthetõségének ideálképe felé. A hidegháború után felerõsödött folyamatok világszerte jogszerû, igazságos és demokratikus mûködés felé viszik a nemzetközi rendszert. Igaz ez?

Mindenesetre a kérdés egyáltalán nem ilyen egyértelmû. A nemzetközi jog aktuális folyamataival kapcsolatban a tudományos vita aktívan zajlik, az elõzõ bekezdésben tett kijelentések sokkal inkább kérdések még. A felvázolt ideálkép csak az egyik a sokféle álláspont közül, amelyekkel a szakértõk a nemzetközi bíróságok proliferációja, a nemzetközi jogi szereplõk bõvülése, illetve az ezekkel együtt járó jelenségek magyarázatát adják. A pesszimistább álláspontok a nemzetközi jog differenciálódásáról és fragmentálódásáról beszélnek. A kiterjedés és a specializáció okozta töredezés veszélyét említõk és a jog mélyülésérõl és specializációról beszélõk, továbbá a nemzetközi jog jogi létét megkérdõjelezõk és az annak univerzalizmusát hirdetõk, valamint a Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) jogköreinek megerõsítését, intézményi reformját szorgalmazók és a bíróságok közti erõsebb kommunikációt hirdetõk vitája ez.

Dolgozatomban a nemzetközi jog differenciálódásának és fragmentálódásának kérdését fogom részletesebben elemezni. Célom az, hogy a jelenségek elemeit megragadjam, okait feltárjam, következményeit vizsgáljam és az egészet keretrendszerbe helyezve értelmezzem. A kérdés tehát az, léteznek-e a fent említett folyamatok, és ha igen, milyen formában.

Letölthető publikációk:

A-nemzetkozi-jog-fragmentalodasa730 KBPDF dokumentum2013.05.08.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius