publikációk a közreadótól »

 A Young-tervet Párizsban Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Olaszország és Japán kormányainak szakértõi értekezlete dolgozta ki. Tagjai voltak a többi között H. Schacht (Németország), J. C. Stamp (Nagy-Britannia), O. D. Young, J. P. Morgan, T. W. Lamont (valamennyien az Egyesült Államokból). A Young-tervet a második hágai konferencián fogadták el (1930. január 20-i hágai záróokmány). Az 1924. április 9-i Dawes-tervhez képest nem hozott elvi változtatásokat, de megszüntette annak ellenõrzõ rendszabályait és az ipar külön terheit. A Young-tervet az 1932. július 9-i lausanne-i konferencia záróokmánya helyezte hatályon kívül.

A hágai konferencia zárójelentése 18 fejezetet tartalmaz, amelynek legfontosabb határozatait közöljük.

 A dokumentumot fordította és közreadja Németh István.

Forrás: Stoecker, Helmuth (Szerk.): Handbuch der Verträge 1871–1964 Deutscher Verlag d. Wiss., VEB, 1968. Berlin. 255–256.

[…]

6.  A jóvátételi bizottság helyére a nemzetközi fizetési kiegyenlítésekre létrehozandó bank lép „azon különféle bankszerû feladatok ellátására, amelyek ezen vagy más pontban az évi törlesztések befizetése és a járulékok végérvényes elosztása között adódnak. E feladatokat ellátó bank esetében logikusan indokolt mindennemû politikai ellenõrzés felszámolása...”

7. „A szakértõk elismerik Németország jogát, hogy saját kezdeményezésére évi törlesztése egy részét (és csekélyebb mértékben lemaradását) elhalassza.” (A 8. d) pont szerint legfeljebb két évre.)

8. „Az új tervnek, amely az 1966. március 31-éig terjedõ idõre 37 évi törlesztést tervez egyenként 1988,8 millió birodalmi márka átlagértékben a Dawes-kölcsönért járó fizetésekkel együtt, 1929. szeptember 1-jén kell hatályba lépnie.” Az évi törlesztéseknek 1707,9 millió birodalmi márkáról (1931.) 2428,8 millió birodalmi márkára kell növekedniük; a következõ 22 évre valamennyivel csekélyebb évi törlesztést terveztek.

8. a) „Az évi törlesztéseknek két forrásból kell folyniuk, nevezetesen: 1. a Német Birodalmi Vasúttársaságból, 2. a birodalmi költségvetésbõl. A német iparnak a Dawes-tervben rögzített külön terhét (jelenleg évi 300 millió aranymárka) meg kell szüntetni.”

8. b) „Az új terv elõirányozza, hogy Németország lépcsõzetes fizetései 1966-ig általában évrõl évre növekednek, így bizonyos mértékig követik jóléte elvárt növekedését. Eközben a javasolt évi törlesztések olyan szintre emelkednek, amely a 2500 millió aranymárkás normális Dawes-féle évi törlesztéssel összehasonlítva nemcsak a német költségvetés, a német valuta és Németország pótlólagos tõkeképzõdése számára jelent azonnali és jelentõs könnyítést, hanem messzemenõ biztosítékot nyújt arra, hogy az új rendszer kezdettõl fogva súrlódás és zavar nélkül mûködjön.” [...]

8. f) Dologi szállítások. „Ha nem is szólunk ezen rendszer korlátlan idejû fenntartása mellett, amivel szemben számtalan gyakorlati és elméleti ellenvetést lehet tenni, mégis az a vélemény érvényesül, hogy azonnali megszüntetése sem Németországnak, sem a hitelezõ országoknak nem érdeke, és Németország külkereskedelmének még nehézségeket okozna, ami árthatna transzferképességének. Ezért azt javasoljuk, hogy a Dawes-terv elve a dologi szállítások vonatkozásában korlátozott ideig érvényesül- jön, és a hitelezõ országok tízévi idõtartamra nyilvánítsák ki egyetértésüket, hogy évente ezen rendszer révén és lényegében a következõ áttekintés szerint az évi törlesztés halasztható részének fokozatosan csökkenõ részét merítik ki:

1. év... 750 millió,

2. év... 700 millió,

3. év... 650 millió,

4. év... 600 millió,

5. év... 550 millió,

6. év... 500 millió,

7. év... 450 millió,

8. év... 400 millió,

9. év... 350 millió,

10. év... 300 millió.”

Az évi járadékok nagyságát és határidejét részben az európai szövetségeseknek az Egyesült Államokkal szemben 5,5%-osan teljesítendő 22,8 milliárd márkás adóssága határozza meg.