Dolgozatomban az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia XXI. századi kapcsolatával foglalkozom. Ezt a témakört azért választottam, mert az Egyesült Államok közel-keleti politikája már évek óta a figyelem középpontjában van – Afganisztán, Irak, Irán és a palesztín-kérdés hatalmas szakirodalomra tekint vissza, hazánkban és külföldön egyaránt. Ezzel szemben a problémás országokkal közvetlenül szomszédos államok álláspontjának és jelentõségének elemzése rendkívül háttérbe szorult. Az
Obama-adminisztráció hatalomra kerülésével ugyanakkor mind nagyobb szerep jut ezen országoknak a vitás kérdések rendezésében. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az amerikai-szaúdi kapcsolatok elemzése egyfajta hiánypótlást jelenthet a magyar szakirodalomban, és feltétlen hozzájárulhat napjaink egyik legnagyobb kihívást jelentõ régiójának megértéséhez.
Amerika és Szaúd-Arábia kapcsolata egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza, és alapvetõen a kõolaj-kereskedelembõl nõtte ki magát. Ez a kapocs késõbb egy katonai és ideológiai együttmûködéssel is kiegészült, ezzel Szaúd-Arábiát téve az Egyesült Államok elsõszámú arab partnerévé. Szaúd-Arábia jelentõsége ugyanakkor nem csak ezen három faktorból ered. A szaúdi állam kõolajának köszönhetõen a régió több országát is magába tömörítõ OPEC legbefolyásosabb hatalma, emellett pedig a
Perzsa-öböl országaiból létrejött Öböl-menti Együttmûködési Tanács vezetõ állama is. Regionális nagyhatalmiságához a kõolaj mellett, az is hozzájárult, hogy az iszlám két legszentebb helye, Mekka és Medina is itt található, ezzel a szaúdiaknak különös vallási jelentõséget biztosítva a szunnita világban. Mindezeken túl pedig kiemelendõ még a szaúdiak stratégiai fekvése is, mely szintén felértékeli õket az Egyesült Államok számára.
A két ország kapcsolatát azonban az 1990-es évektõl több vitás kérdés árnyékolta be, ezzel megnehezítve a további együttmûködést. Az igazi törést ugyanakkor a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások jelentették, melyekben a 19 elkövetõbõl 15 szaúdi állampolgár volt. Paradox módon azonban annak ellenére, hogy ez az esemény rövidtávon mélypontra repítette az amerikai-szaúdi kapcsolatokat; hosszú távon egy olyan új nemzetközi helyzetet eredményezett, melyben az amerikaiak által meghirdetett globális terror elleni küzdelem kereteiben a két ország kapcsolata képes volt megújulni és új területeken magára találni.
Dolgozatomban alapvetõen ennek a folyamatnak fogok a mélyére ásni, feltárva a történelmileg meghatározó elõzményeket és bemutatva a régió legújabb fejleményeinek hatását a két ország kapcsolatára.
|