HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
Az Európai Unió alapjogi chartájának számos előzménye és hosszú előtörténete van – a kidolgozása, valamint a ratifikációja is hosszadalmas folyamatban ment végbe. Az előtörténet fontosabb állomása volt az Európa Tanács által kidolgozott Az emberi jogok európai egyezménye (Róma,1950. november 4.), vagy az ötven évvel később, az Európai Tanács nizzai ülésén (2000. december 7.) elfogadott Az európai alapjogok chartája.
Ez európai integráció híveinek és megteremtőinek soraiban szinte szakadatlanul jelen volt az a szándék, hogy kerüljön kidolgozásra és elfogadásra valamiféle európai alkotmány is. Ennek jegyében végezte munkáját az Európai Konvent (2002–2003), és született meg az ún. Alkotmányszerződés, más néven római szerződés (2004), amelybe belefoglalták az európai polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat tartalmazó 2000-ben elfogadott chartát is. A szerződés ratifikációja azonban elakadt (2005). Az arra irányuló törekvés azonban nem, hogy megmentsék, ami menthető. Végül 2007 nyarán megnyílt az a kormányközi konferencia, amelynek feladata az új alapszerződés (a jövendő lisszaboni szerződés) végleges szövegének a megfogalmazása volt. A lisszaboni szerződés (hivatalos neve: Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról)keretében végül is Az Európai Unió alapjogi chartája önállósult, külön dokumentumként szerepel. (Magát a szerződést a lisszaboni csúcstalálkozón írták alá, 2007. december 13-án.)
A lisszaboni szerződésnek és a keretébe tartozóAz Európai Unió alapjogi chartájának a ratifikációja szinten küzdelmes folyamatban zajlott, végül is eredményesen zárult. Az Európai Unió polgárainak járó politikai, szociális és gazdasági jogokat rögzítő charta 55 cikkből áll. A lisszaboni szerződés életbe lépésével (2009. december 1.) – az ez alól kivételt kapott országok leszámításával – Az Európai Unió alapjogi chartája kötelező érvényűvé vált. A lisszaboni szerződés értelmében – az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke szerint – a charta ugyanúgy kötelező érvényű, mint maga az Európai Unióról szóló vagy akár az Európai Unió működéséről szóló szerződés.
Az Európai Unió alapjogi charta hivatalos magyar nyelvű szövege Az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2010.03.30., C 83/389), a http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:083:0389:0403:HU:PDF internet-elérhetőségen olvasható.
(Újra közreadja Horváth Jenő)
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR