publikációk a szerzőtől »

A második világháborúban a német társadalom zöme sokáig nem ismerte fel, hogy Hitler a 250 milliósra tervezett Német Birodalom átalakítása során az összeomlás felé vezeti Németországot. „A bombák és a Gestapo közötti kettős fronton” azonban megerősödött a Führer belső ellenzéke, s a német ellenállásban a politikai élet, a történelem és a kultúra számos hagyománya találkozott, gondolkodott együtt vagy külön a nácizmus utáni Németország rendjéről, jövőjéről és becsületének helyreállításáról.

Az új rend érdekében a német társadalom korábban egymástól elkülönülő, sőt olykor élesen szembenálló csoportjai közös államcsínyterveket szőttek, s fogalmaztak meg politikai programokat a „nácitlanított” Németország hatékony működését tervezve. A konzervatív-porosz, szocialista, liberális, kommunista, polgári, egyházi és katonai körök soraiból olykor eltérő tervezetek születtek a megújított német állam jövőjét illetően. A közös gondolatok – Hitler és a nácizmus eltávolítása és a felszabadított Németország fejlődése – azonban vezérelvként fűzték össze jövőképüket. „Ezekben már kísértetiesen ott rejlett a háború utáni Németország társadalmi fejlődésének számos eleme, mint például a keresztény Németország, az új demokrácia, a szocialista új demokrácia, az egységes szocialista párt, az Európába kötődő Németország, a szociális piacgazdaság, európai hadsereg felállítása, Európa egyesítése, stb.”

Letölthető publikációk:

A_nemet_ellenallas

501 KB

PDF dokumentum

2012.01.03.