publikációk a szerzőtől »

A 2001. szeptember 11-én lezajlott New York-i és washingtoni terrortámadásokat követõen aztán végképp felgyorsultak az események. Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes vezetõ CIA-elemzõk elõtt még aznap kijelentette, hogy szerinte Irak áll a terrortámadás mögött. 14.40-kor Rumsfeld védelmi miniszter utasította Myers tábornokot, az összhaderõnemi vezérkari bizottság helyettes elnökét, hogy nézzen utána: hogyan lehetne Oszama Bin Ladenen kívül Szaddám Huszeinre is csapást mérni. Másnap, 12-én Rumsfeld a Nemzetbiztonsági Tanácsban már fel is vetette Irak megtámadásának tervét. 15-én Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó azt javasolta, hogy az Afganisztán ellen megindítandó, ekkorra már elhatározott hadmûveleteket terjesszék ki Irakra is. 20-án neokon személyiségek ismét levélben szólították fel az elnököt Irak megtámadására. 21-én Bush arról tájékoztatta a villámlátogatáson Washingtonban tartózkodó Blairt, hogy Afganisztán megtámadása után Irak következik. Október 7-én megindultak a hadmûveletek Afganisztán ellen. November 21-én Bush utasítást adott az iraki invázió részletes hadmûveleti terveinek kidolgozására, 2002. január 29-én pedig Szaddámot (hamisan) a terroristákkal való együttmûködéssel és Amerikát is veszélyeztetõ tömegpusztító fegyverek elõállításával vádolta, majd gyakorlatilag bejelentette Irak megtámadásának szándékát.

Letölthető publikációk:

Egy-eszme-anyagi-erove-valik

460 KB

PDF dokumentum

2013.03.21.