publikációk a szerzőtől »

A Magyar Távirati Iroda a világ egyik legrégebbi hírügynöksége, 1881-ben alapította két országgyűlési tudósító Egyesy Géza és Maszák Hugó. Az 1881 márciusában működését megkezdő MTI augusztus végére felállítja brassói, fiumei, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, szegedi, sepsiszentgyörgyi, eperjesi, zágrábi és bukaresti ügynökségeit. Kis idő múlva, 1882. június elsejétől pedig a Magyar Távirati Iroda a magyar kormány félhivatalos tudósítójává válik. A távirati iroda egyre növekvő jelentőségét mutatja, hogy augusztusban a bécsi hírügynökség, a K. und K. Telegraphen-Correspondenz-Bureau körlevélben értesíti a lapok szerkesztőségeit, hogy július elsejével megszűnteti a budapesti fiókját.

Az addig lendületesen fejlődő MTI-t az első világháború kitörése igen nehéz helyzet elé állította, s a háború alatt szinte mindennapossá váltak a panaszok a távirati irodával kapcsolatban. A zűrzavaros 1918-as esztendő végén Károlyi Mihály miniszterelnök rövid levélben értesítette az MTI igazgató-tulajdonosát, hogy az MTI állami tulajdonba kerül.

A Tanácsköztársaság idején a hírügynökség nemzetközileg elszigetelődött. A Tanácsköztársaság bukása után kezdtek feltűnni azok a személyek, akik az elkövetkező évtizedekben hosszú időre rányomták bélyegüket a MTI történetére. Közülük is kiemelkedett vitéz levedli Kozma Miklós, aki alapvetően meghatározta a múlt század húszas és harmincas éveiben a Magyar Távirati Iroda arculatát.

Az 1921. április 21-én megalakult Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Kozma vezetésével egyre hatalmasabb médiabirodalommá lett. 1922. január 3-án pedig az MTI csereviszonyba lépett a Litván Távirati Irodával, év során bővült a tudósítói hálózata is: a római és prágai magyar követségeken munkába állnak olyan sajtóattasék, akik a sajtóelőadói munkakör mellett az MTI számára tudósítói teendőket is ellátnak Az esztendő végére Európában már csak Belgium, Finnország, Görögország, Portugália, Spanyolország hírszolgálati irodájával nem volt közvetlen kapcsolata az MTI-nek.

1924. március 5. ismét jelentős esemény volt a hírügynökség történetében: az MTI Rt. a Külügyminisztériummal közösen megalapította a Magyar Filmiroda Részvénytársaságot (MFI). Az újonnan létrejövő vállalat tárgya: magyar tárgyú propaganda filmhírszolgálat belföldön, kisebb filmfelvételek készítése, azok kidolgozása, értékesítése, nyers és kész filmek vétele és eladása, és a mozgóképekkel kapcsolatos mindennemű hirdetési üzlet lebonyolítása volt.

1927-ben újból bővült az MTI külföldi kapcsolatrendszere, hiszen közvetlen telefon összeköttetés létesült az olasz Stefani Iroda trieszti fiókjával, a Lengyel Távirati Iroda krakkói fiókjával, Párizzsal, Genffel és Londonnal. Két évvel később pedig a hírügynökség a hírszolgálat tekintetében végképp függetlenítette magát Bécstől. Romániával újra megnyílt a telefonforgalom, az MTI közvetlen telefon összeköttetésbe lépett a bukaresti hírügynökséggel.

1931. január elsején érkezett ötvenedik évfolyamába a MTI. Ugyanezen év június 8-án Budapesten megkezdte munkáját a Szövetséges Távirati Irodák V. Nemzetközi Konferenciája. A konferencia a helyszín választásával is tiszteleget jubileumi évfordulót ünneplő magyar hírügynökség előtt.

A világháború kitörése előtt röviddel, 1939. augusztus 17. érkezett meg az MTI budapesti központjába dr. Badics László, római tudósító híres „meteorológiai jelentése”, amelyben előre jelezte a várható eseményeket: „A meteorológiai jelentések egyébként az utóbbi napokban rosszabbodtak. Augusztus végére nagy kánikulát várnak, amelyet szeptember elején pusztító zivatar, mennydörgés és villámlás követhet. Azt hiszem azoknak lesz jó, akik jól megépített, villámhárítóval ellátott házaikba vonulnak, mert, aki a fa alá áll, abba könnyen belecsaphat a villám, akármilyen nagynak és erősnek is tessék az a fa…A kérdés most már csak az, vajon akad-e olyan viharágyú, amellyel még idejében szét lehet kergetni a gomolygó felhőket és a tavalyi ágyúk nem mondanak-e csütörtököt.”

A második világháború idején a front és a háborús körülmények miatt az MTI mindössze néhány hétig nem működött. Az 1944. december 22-én Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 20-án egy pár soros, orosz nyelvű levélben megbízta, az egykor a Rádióban dolgozó Ortutay Gyulát a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió irányításával.

Az MTI 1945. június 11-én a négy koalíciós párt és a szakszervezetek igazgatása alá került. Júliusban a részvénytársaság vezetését a Központi Intéző Bizottság vette át, a vállalat vagyona a magyar államra szállt.

1946. márciusában a párizsi magyar követség jelezte, hogy a francia AFP (Agence France Press) hajlandó lenne hírügynökségi megállapodást kötni az MTI-vel. Júniusban megindultak az MTI Külföldi Különszolgálata (KüKü) adásai, novemberben pedig életbe lépett a hírügynökségi szerződés az MTI és az AFP között. Az 1947-es év a brüsszeli tudósítói poszt létrehozásával vette kezdetét, majd a hírügynökség az olasz ANSA-val (Agenzia Nazionale Stampa Associata), valamint a brit Reuters-szel kötött együttműködési szerződést.

Közben az egykori „MTI-birodalom” egyre kisebbé vált, s az állami felügyelet a cég önállóságának elvesztésével járt. 1950 márciusától az MTI vezérigazgatója Barcs Sándor lett. A Magyar Távirati Iroda 1953 tavaszán átköltözött a Naphegyen felépített új, önálló székházba. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején az MTI tudósítói ott voltak az összes budapesti és vidéki helyszínen, tudósítottak a fejleményekről, nyomon követték a régi-új pártok megalakulását, vezető testületeik tanácskozásait és döntéseit, a szakszervezeti mozgásokat.

A sajtó megrendszabályozásával a forradalom leverése után berendezkedő új hatalom nem sokat várt. A hírügynökség hírszolgálati szerkesztéspolitikájában az MSZMP KB Politikai Bizottságának és a KB Agitációs és Propaganda Osztályának irányelvei váltak mérvadóvá.

A Magyar Távirati Iroda 1997. július 15-e óta újra részvénytársasági formában dolgozik, jelenlegi működési kereteit a Nemzeti Hírügynökségi Törvény, az 1996. évi CXXVII. sz. törvény adja meg. A jelenlegi elnök, Vince Mátyás 2002 decemberében kezdte meg munkáját. (Andreides Gábor)

Forrás:

Pirityi Sándor: A nemzeti hírügynökség története 1880–1996. Budapest, 1996. MTI Kiadói Kft.

www.mti.hu