Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Obama elnök 2014. július 29-i nyilatkozata Ukrajnáról
2014.07.29.

Elnöki nyilatkozat Ukrajnáról

AZ ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek.

Hollandiában, Malajziában, Ausztráliában és a világ más országaiban még mindig a közel 300 ember hirtelen és tragikus elvesztése miatt érzett sokk hatása alatt állnak családok, akiknek a szerettei értelmetlen halált haltak, amikor az orosz támogatással mûködõ szeparatisták ellenõrzése alatt álló ukrán terület felett lelõttek egy utasszállító gépet. A gyászoló családok s országaik a barátaink és szövetségeseink. Imáink és felháborodásunk közepette az Egyesült Államok továbbra is minden tõlünk telhetõt megtesz azért, hogy segítsen hazahozni a szeretteiket, támogassa a nemzetközi vizsgálatot, s ügyeljen arra, hogy igazságot szolgáltassanak.

A gép lelövése óta eltelt idõben Oroszország és ukrán kebelbarátai nem mûködtek együtt a vizsgálattal, s nem próbálták felhasználni az alkalmat arra, hogy diplomáciai megoldás születhessen az ukrán válságra. Ezek az orosz-támogatású szeparatisták továbbra is gátolják a katasztrófa kivizsgálását és meghamisítják a bizonyítékokat. Azóta is lõttek le ukrán gépeket a térségben. Tetteik következtében ukránok tucatjai halnak meg értelmetlenül minden nap.

Eközben Oroszország változatlanul támogatja a szeparatistákat, buzdítja, kiképezi és felfegyverzi õket. Mûholdas felvételek s a titkosítás alól frissen feloldott információk arra mutatnak, hogy orosz területen lévõ erõk tüzérségi támadásokat intéztek Ukrajna ellen—ez ismét az ukrán integritás fõbenjáró megsértése. Arról is van információnk, hogy Oroszország folyamatosan építi ki saját erõit az ukrán határ közelében, s több orosz katonai berendezést, így tüzérségi fegyvereket, páncélozott jármûveket és légvédelmi eszközöket juttattak át a határon a szeparatistáknak.

Az Egyesült Államok az ukrán válság kirobbanása óta egy erõs nemzetközi koalíció kiépítésén dolgozik, hogy támogassuk Ukrajnát, a szuverenitását és területi integritását, jogát ahhoz, hogy maga döntsön saját jövõjérõl; egyúttal fokozzuk az Oroszországra gyakorolt nyomást azon cselekedetei miatt, amelyekkel aláásta Ukrajna függetlenségét és területi integritását, s jogát ahhoz, hogy maga döntsön saját jövõjérõl. E koalíció magvát az Egyesült Államok és európai szövetségesei alkotják.

Az utóbbi napokban én szorosan együttmûködtem szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy egységesen lépjünk fel az MH17 maláj repülõgép lelövésével kapcsolatban, Oroszország pedig folytatta a szeparatisták felfegyverzését. Többször beszéltem Rutte holland és Abbott ausztrál miniszterelnökökkel is.

Tegnap alkalmam volt beszélni Cameronnal, az Egyesült Királyság miniszterelnökével, Hollande francia elnökkel, Merkel német kancellárral és Renzi olasz miniszterelnökkel. Mindannyian azon az állásponton vagyunk, hogy az ukrán válságot diplomáciai úton kell megoldani, s egy szuverén és független Ukrajna nem fenyegeti az orosz érdekeket. De azt is egyértelmûvé tettük, hogy Oroszország egyre nagyobb árat fog fizetni, ha nem tér le mostani útjáról. A mai nap is megmutatja, hogy az Egyesült Államok komolyan gondolja, amit mond. S a nemzetközi közösséget is arra buzdítjuk, hogy álljon ki az emberek jogaiért és szabadságáért világszerte.

Ma az Egyesült Államok a két héttel ezelõtt bejelentett intézkedésekre építve új szankciókat ró ki az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazataira: az energiaiparra, a védelmi iparra és a pénzintézetekre. Zároljuk bizonyos árucikkek és technológiák exportját az orosz energiaszektor felé. Több orosz bankra és a védelmi ipar több vállalatára is kiterjesztjük a szankciókat. Továbbá hivatalosan felfüggesztjük az Oroszországba irányuló exportot ösztönzõ hitelek kifizetését, s az Oroszországban folyó gazdaságfejlesztési projektek finanszírozását.

Egyidejûleg az Európai Unió is mélyreható szankciókkal sújtja Oroszországot—az eddigi legsúlyosabb és legszélesebb körû szankcióival. A pénzügyi ágazatban leállít bizonyos finanszírozásokat az állami tulajdonú orosz bankok felé. Az energiaágazatban leállítja bizonyos árucikkek és technológiák exportját Oroszországba, ami megnehezíti az orosz olajkészletekkel kapcsolatos hosszú távú fejlesztéseket. A védelmi ágazatban betiltja az új fegyverimportot és exportot, s leállítja a szenzitív technológia exportját az orosz hadsereg számára.

S mivel intézkedéseinket szorosan összehangoljuk az európaiakkal, a ma bejelentett szankciók még nagyobb hatást tesznek majd.

Nos, Oroszország ukrajnai akciói és a már érvénybe léptetett szankcióink még jobban meggyengítették az amúgy is gyenge orosz gazdaságot. A külföldi befektetõbb egyre inkább távol maradnak. Már a ma bejelentett lépéseink elõtt is arra lehetett számítani, hogy csaknem százmilliárd dollárnyi tõkét kimenekítenek Oroszországból. Az orosz energia-, pénzügyi és védelmi ágazatban már nagyon érzõdik ennek a hatása. Az orosz gazdasági növekedésre vonatkozó elõrejelzésekben csaknem nullára süllyedtek az értékek. A ma bejelentett jelentõs szankciók rohamosan megnövelik az Oroszországra nehezedõ nyomást, beleértve az illegális ukrajnai tevékenységüket támogató vállalatokat és kebelbarátaikat is.

Másképpen szólva, Oroszország ma, több évtizedes valódi fejlõdést visszavetve, ismételten elszigetelõdött a nemzetközi közösségtõl. Pedig ennek nem kellene így lennie, nem kellett volna így történnie. Ez Oroszország, elsõsorban Putyin elnök választása volt. Továbbra is fennáll a jobb választás lehetõsége: a de-eszkaláció mellett szóló választás, a világ többi részéhez csatlakozva a helyzet diplomáciai megoldása melletti választás, egy olyan választás, amellyel Oroszország elismeri, hogy akkor is jó szomszédja és jó kereskedelmi partnere lehet Ukrajnának, ha az kapcsolatokat épít Európával és a világ többi részével is.

A diplomácia megoldás keresésébe továbbra is be fogom vonni Putyin elnököt és Porosenko elnököt, valamint európai partnereinket.  Igen fontos azonban, hogy Oroszorország megértse, hogy ez idõ alatt is támogatni fogjuk az ukrán népet, aki új elnököt választott, s elmélyítette az Európához és az Egyesült Államokhoz fûzõdõ kapcsolatait, s azt is, hogy a válság békés megoldásához mindenképpen szükség van az ukrán szuverenitás, területi integritás és függetlenség elismerésére.

Remélem, hogy az ukránok ma ismét érzékelik, hogy az Egyesült Államok állja a szavát. Továbbra is a nemzetközi közösség élén állunk majd abban, hogy támogassuk az ukrán népet, a békéjét, a biztonságát és a szabadságát, amit bõven megérdemel.

Nagyon köszönöm.

KÉRDÉS: Ez egy új hidegháború, uram?

ELNÖK: Nem, ez nem egy új hidegháború. Ez egy nagyon specifikus kérdés, ami azzal kapcsolatos, hogy Oroszország nem hajlandó elismerni, hogy Ukrajna is ki tudja alakítani saját jövõjét.

S szerintem, ha valaki odafigyel arra, amit Porosenko elnök mond, ha valaki odafigyel arra, amit az ukránok mondanak, akkor folyamatosan azt hallja, hogy jó kapcsolatokra törekszenek Oroszországgal. Ami elfogadhatatlan a számukra, az az, hogy Oroszország felfegyverzi a szeparatistákat, akik a békés kormányzás lehetõségét aláásó, rettenetesen pusztító tevékenységet folytatnak Ukrajnán belül.

Ez olyasmi, amit egyetlen országnak sem kell elfogadnia.

S minél hamarabb ébrednek rá az oroszok, hogy a jószomszédi viszony és az üzleti-kereskedelmi kapcsolatok révén tudnak igazán hatni Ukrajnára, ahelyett, hogy vazallus állammá téve õk akarnák megmondani, hogy az ukránok mire törekedjenek—minél hamarabb ébred rá erre Putyin elnök és Oroszország, annál hamarabb találhatunk olyan megoldást a válság rendezésére, amely nem követel tragikusan elvesztett életeket, mint most Kelet-Ukrajnában láthattuk.

KÉRDÉS: A szankciók eddig nem állították meg Vlagyimir Putyint. Elegendõek a puszta szankciók? Fontolgatja-e fegyveres beavatkozás lehetõségét?

ELNÖK: Ne feledjék, ezen a ponton nem az a kérdés, hogy az ukránok kapacitása elendõ-e a szeparatisták legyõzésére. Jobban fel vannak fegyverkezve, mint a szeparatisták. A kérdés az, hogy hogyan akadályozhatjuk meg a vérontást Kelet-Ukrajnában. Ezt próbáljuk elkerülni. S ezen a ponton az oroszok viselkedését leginkább a gazdaságukra gyakorolt hatással tudjuk befolyásolni.

Az a tény, hogy azok az európaiak, akiknek jogos gazdasági aggályai vannak bizonyos Oroszországhoz fûzõdõ kapcsolatok megszakítása miatt, ma mégis így kiálltak emellett, szerintem egyrészt azt jelzi, hogy az európaiak türelme is fogytán van Putyin tettekkel nem párosuló szép szavainak hallatán, másrészt–a maláj gép tragédiája kapcsán–annak felismerését, hogy az Ukrajnában történtek hatásától nemigen mentesülhet Európa többi része sem.

S így azt gondoljuk, hogy a súlyosabb amerikai és súlyosabb európai szankciók kombinációja az eddigieknél nagyobb hatást tesz majd Oroszországra. Nyilvánvalóan mi nem tudjuk jobban felnyitni Putyin elnök szemét. Végzõ soron neki magának kell idáig eljutnia. Azt azonban megtehetjük, hogy egyre magasabb árat fizettetünk vele azokért a tettekért, amelyek szerintem nem csak Ukrajnára, de végsõ soron Oroszországra is pusztító hatást tesznek.

Rendben van. Mennem kell, fiúk.

VÉGE

 Forrás:  Statement by the President on Ukraine | The White House | South Lawn | Office of the Press Secretary | July 29, 2014. A magyar nyelvû közlés forrása: Az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének honlapja. In:  http://ircblog.usembassy.hu/

 

 

 

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius