Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Az atomsorompó-szerzôdés
1968.06.12.

A kubai rakétaválság drámai erővel hívta fel a figyelmet egy - a nukleáris technológia elterjedésének ellenőrzésére és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására szolgáló - nemzetközi rendszer kidolgozásának szükségességére. Amerikai és szovjet közös indítvány alapján, hosszas tárgyalásokat követően az ENSZ Közgyűlésének XXII. ülésszaka 1968. június 12-én, 2373. sz. (1968) határozatával elfogadta a szerződést, majd 1968. június 19-én a Biztonsági Tanács 255 (1968) sz. határozatával megszavazta az angol, az amerikai és a szovjet kormány külön-külön tett nyilatkozatát, amelynek értelmében a három ország szavatolja az atomfegyverrel nem rendelkező államok biztonságát az atomfegyver alkalmazásával való fenyegetés vagy zsarolás ellen. Ezt követően 1968. július 1-jén Moszkvában, Washingtonban és Londonban, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és 59 atomfegyverrel nem rendelkező állam aláírta a szerződést, amely 1970. március 5-én lépett hatályba.
A szerződéshez csatlakozott államok sorából az akkori két másik nukleáris hatalom, Kína és Franciaország hosszú ideig hiányzott. Majd Kína 1992. március 9-én, Franciaország pedig 1992. augusztus 2-án csatlakozott a szerződéshez, amelynek 2005-ben 188 állam részese.
Az atomsorompó-szerződést aláíró felek a szerződés rendelkezései megtartásának ellenőrzésével a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) bízták meg. Ennek értelmében az atomsorompó-szerződést aláíró államok kétoldalú, ún. biztosítéki egyezményt kötöttek a NAÜ-vel a nukleáris tevékenység ellenőrzéséről. A tagállamoknak joga van az atomenergia békés célú felhasználására, kutatására, a technológia beszerzésére.
A részes államok a hatálybalépést követően ötévente felülvizsgálati konferencián tárgyalnak a nemzetközi biztonságpolitikai kérdésekről. Megvizsgálják a nukleáris technológiák elterjedésének legfőbb kérdéseit, az atomfegyver-ellenőrzés legfontosabb kihívásait, ajánlásokat tesznek a rendszer fejlesztésére. A szerződés hatályát az eredetileg meghatározott 25 év lejárta után, 1995-ben határozatlan időre meghosszabbították.
A nemzetközi kihívások változása szükségessé tette az ellenőrzések rendszerének átalakítását, megerősítését, így 1997. május 16-án a NAÜ Kormányzótanácsa által elfogadásra került az ún. Kiegészítő jegyzőkönyv, amelyet eddig 63 állam ratifikált.
A szerződést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1970. évi 12. törvényerejű rendeletével ratifikálta és hirdette ki.
A szerződés szövegét a szóban forgó törvényerejű rendelet tartalmazta, ennek alapján újra közreadja Forgách Veronika.

Szerződés a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról

Az e Szerződésben résztvevő államok, az alábbiakban „a Szerződés részesei",
Figyelembe véve azokat a pusztító következményeket, amelyekkel egy nukleáris háború az egész emberiségre nézve járna, és ebből következően annak szükségességét, hogy mindent meg kell tenni egy ilyen háború veszélyének elhárítására és a népek biztonságának megőrzésére;
Abban a meggyőződésben, hogy a nukleáris fegyverek elterjedése jelentősen növelné a nukleáris háború veszélyét;
Összhangban az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének határozataival, amelyek egyezmény megkötését sürgetik a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozására;
Kötelezve magukat, hogy elősegítik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség biztosítékainak alkalmazását a nukleáris energia békés felhasználásával kapcsolatos tevékenységre;
Támogatásukról biztosítva azokat a kutatási, fejlesztési és egyéb erőfeszítéseket, amelyeknek célja előmozdítani a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség biztosítéki rendszerének keretein belül az alapüzemanyagok és különleges hasadóanyagok forgalmára vonatkozó hatékony biztosítékok elvének a meghatározott kulcsfon...

A dokumentum folytatódik.
A teljes dokumentum megjelenítéséhez a későbbiekben be kell jelentkeznie.
A dokumentum 1 kreditet ér.
Most kattintson ide a folytatáshoz »

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius