HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
MOORSEL VIKTOR
Mostanra egyértelmûvé vált, hogy az új tajvani elnök, Ma Jing-csiou hatalomra kerülése mérföldkõnek számít a tajvani-kínai kapcsolatok fejlõdése szempontjából. Elõdje, Csen Suj-pien – aki 2000-2008 között volt a sziget elnöke – mindig is gyanakvóan tekintett Kínára és lehetõségeihez mérten igyekezett gátat szabni a két terület közötti kapcsolatok fokozatos mélyülésének, emellett nem volt híjában a Peking-ellenes megnyilatkozásoknak sem. Ehhez képest hatalmas elõrelépésnek számít, hogy Tajpej jelenleg – immáron Ma elnöksége alatt – egy szabadkereskedelmi övezet kialakításával kapcsolatban egyeztet Pekinggel, sõt, felvetõdött a felek közötti békeszerzõdés megkötésének lehetõsége is, melynek nyomán a Kína és Tajvan között már mintegy hatvan éve érvényben lévõ hadiállapot is megszûnhetne.
Ám a két terület kapcsolataiban megindult látványos fejlõdésnek szükségszerûen kell, hogy legyenek bizonyos határai. Mindez abból fakad, hogy továbbra is számos – többek között a politikai és identitásbeli szembenállásban gyökerezõ – alapvetõ ellentét maradt fenn Peking és Tajpej között, melyek feloldása radikális álláspontbeli változást kívánna meg legalább az egyik fél részérõl.
Tanulmányomban éppen arra kívánok rámutatni, hogy bizonyos – a Kína és Tajvan közötti konfliktus megoldása szempontjából kulcsfontosságú – kérdéseket illetõen az álláspontok egymáshoz való közelítése már-már leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Ennek következtében – rövid és hosszú távon egyaránt – csekély esélyt látok a Tajvan-kérdés békés, a felek közötti párbeszédre és kompromisszumokra épülõ végleges rendezésére.
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR