Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
46. szám (2011)E-KÖNYVTÁR

SZŰCS ANITA

A realizmus „időtlen bölcsessége” - A nemzetközi politikaelmélet realista irányzata

A nemzetközi politikaelméleti kutatások kiindulópontja alapvetõen a nemzetközi világmûködését irányító mozgatórugók feltárása. A tudományág alapkérdése tehát, hogy „hogyan mûködik a világ”. Igaz ugyan – ami a teljes társadalomtudományra is igaz –, hogy nem született olyan egységes elméleti válasz, amely egyetlen rendszerként az egész világpolitikát le tudná írni, de lévén a politika jelensége a társadalomra sajátságosan jellemzõ jegyeket viseli, „kõbe vésett” és „örök” szabályok ebben a rugalmas és folyton változó világban nem is értelmezhetõek.

Léteznek azonban olyan nagy irányzatok, amelyek egységes referenciapontból kiindulva jól le tudják írni saját nézetrendszerükön belül a „világ mûködését”. Ezek az irányzatok a nemzetközi kapcsolatok egyes területein tevékenykedõk számára elméleti keretet, kapaszkodót teremtenek a rendszerszerû kutatáshoz. Egyrészt azonos referenciapontra építve, azonos fogalomrendszerrel dolgozva megkönnyítik a kutatás módszertanát, másrészt számos korábbi kutatási részeredmény „készen” kapható a kutató számára. Harmadrészt azonban – ami talán számunkra ebben a tanulmányban a legfontosabb – az elméletek ritkán szólnak önmagáról az „elméletteremtésrõl”. Az irányzatok és iskolák többnyire nagyon is valós, a gyakorlatra reflektáló kérdésekre adnak választ. A tanulmány egyik célja, hogy a nemzetközi politikaelmélet legnagyobb irányzatának bemutatásával rámutasson az elméleti keretek mögött megbújó gyakorlati problémákra.

A realizmusról beszélve a szakirodalom nagy része inkább az irányzaton belüli kutatók, fogalmak közös pontjainak megfogalmazására törekszik, nem pedig azok rendszerbe ágyazására. A realizmus gyûjtõfogalom. Számos irányzat, kutató, fogalomrendszer tartozik ide, amelyek egymástól mégis jól elkülöníthetõek. Csoportosításáról a mai napig nincs letisztult, a széles szakmai közönség által maradéktalanul elfogadott egyetértés. Mégis az 1990-es évek elejétõl letisztulni látszik az angolszász egyetemeken az alapképzés kurzusai számára kidolgozott rendszer, amely alapvetõen idõrendben különíti el a realizmus egyes irányzatait egymástól. Ennek a fajta rendszerezésnek az ismerete nem csak a hallgatók, de a szélesebb szakma számára is megkönnyíti a nemzetközi politikaelmélet szerteágazó területének egységes rendben történõ tanulmányozását. A realizmus különbözõ fajtáinak egymáshoz való viszonya, egymásra épülése jól kirajzolja, hol tart most ennek a területnek a legnagyobb ún. „mainstream” irányzata.

Letölthető publikációk:

A realizmus időtlen bölcsessége - A nemzetközi politikaelmélet realista irányzata717 KBPDF dokumentum2011.11.02.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius