Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

LEHOCZKI BERNADETT

Brazil–kínai kapcsolatok az ezredfordulón túl

Brazília és Kína a 21. századi nemzetközi rendszer kiemelkedõ szereplõi, az ún. feltörekvõ hatalmak között is központi jelentõséggel bírnak; Brazília legfontosabb latin-amerikai feltörekvõ piacként, a dél-amerikai régió potenciális vezetõjeként, Kína pedig kiemelkedõ gazdasági eredményeivel, növekvõ politikai súlyával vált az épülõben lévõ multipoláris világrend mind többet hivatkozott új pólusává. Brazília a világon az ötödik legnagyobb területû és népességû állam, míg a Kínai Népköztársaság (KNK) lakosságát tekintve világelsõ, területét tekintve pedig negyedik legnagyobb a világon. Jelenleg Kína a világ második legnagyobb gazdasága (vásárlóerõ-paritáson elsõ), Brazília pedig a hetedik (vásárlóerõ-paritáson nyolcadik).

Jelen tanulmány Brazília és Kína politikai és gazdasági kapcsolatait vizsgálja az elmúlt 15 évben, az ezredforduló ugyanis – ahogyan a továbbiakban látni fogjuk – minõségi változást hozó, fontos mérföldkõ volt a kétoldalú kapcsolatok fejlõdésében. A tanulmány Brazília szemszögébõl vizsgálja a kínai reláció sajátosságait és jelentõségét, arra keresve a választ, hogy milyen lehetõségeket és kihívásokat rejt Brazília számára a Kínához való közeledés.

A téma jelentõségét, aktualitását mindenekelõtt az adja, hogy a brazil–kínai kapcsolat a Dél–Dél együttmûködés mind fontosabb tengelyét adja. Az aktivizálódó politikai és gazdasági együttmûködés egyfelõl modellként szolgálhat a fejlõdõ világ más államai számára, új, hasonló stratégiai kooperációt hozhat további szereplõk között, másfelõl pedig ezen két állam politikai és gazdasági felemelkedése fontos hatással lesz a következõ évtizedek globális hatalmi viszonyaira.

A tanulmány elsõ fejezete Brazília hidegháború utáni külkapcsolati lehetõségeire, célkitûzéseire fókuszál, keretet adva a második fejezetben tárgyalt brazil–kínai kapcsolatoknak.

Letölthető publikációk:

Brazil-kinai-kapcsolatok555 KBPDF dokumentum2015.05.13.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius