Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A berchtesgadeni (berlini) jegyzőkönyv
1936.10.25.

 A  feszült német–olasz viszonyban az 1935–1936. évi olasz–etióp háború, valamint az 1936–1939. évi spanyol polgárháború hozott gyökeres változást. 1936 tavaszától közeledés indult meg a náci Németország és a fasiszta Olaszország között, s a két nagyhatalom rövidesen megegyezett érdekövezeteik elhatárolásában és expanzív törekvéseik kölcsönös támogatásában.

Az ún. Berlin–Róma tengely fokozatosan alakult ki. A német–olasz közeledést és együttmûködést Ciano olasz külügyminiszter 1936. október 24–25-i berchtesgadeni és berlini látogatásán öntötték elsõ ízben egyezményes formába. Mussolini 1936. november 1-jei milánói beszédében használta elõször a Berlin–Róma tengely kifejezést. A Berlin–Róma tengely létrejötte és megerõsödése Olaszország földközi-tengeri érdekeinek német részrõl történt elismerésével, másfelõl Olaszország közép-európai befolyásának fokozatos feladásával járt együtt. Olaszország a berchtesgadeni jegyzõkönyv után egy évvel, nevezetesen 1937. november 6-án csatlakozott a német–japán antikomintern paktumhoz.

A berchtesgadeni (berlini) titkos jegyzõkönyv tartalmát Ciano müncheni sajtónyilatkozatából ismerjük. A jegyzõkönyv teljes szövege még nem került elõ.

 

Német hivatalos közlés az etiópiai olasz császárság elismerésérõl

A Führer és birodalmi kancellár ma fogadta gróf Ciano olasz királyi külügyminisztert. A megbeszélés során a Führer és birodalmi kancellár közölte a fasiszta kormány képviselõjével a birodalmi kormánynak azt az elhatározását, hogy forma szerint is elismeri az etiópiai olasz császárságot. Az olasz külügyminiszter kifejezésre juttatta, hogy a fasiszta kormány ezt a közlést jelentõségének teljes méltánylása mellett elégtétellel tudomásul veszi.

 Hivatalos jelentés gróf Ciano külügyminiszter németországi látogatásáról

 Gróf Ciano olasz külügyminiszternek Németországban tett látogatása folyamán a Führerrel és birodalmi kancellárral folytatott megbeszélésén, valamint a közte és a vezetõ német személyiségekkel folytatott különféle megbeszéléseken megtárgyalták a függõben lévõ, nagyobb jelentõségû politikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket, nevezetesen azokat, amelyek mindkét országot közvetlenül érintik.

A megbeszélések a szívélyes barátság légkörében folytak le. Kölcsönös megelégedésre megállapították, hogy a két kormány felfogása és szándékai megegyeznek a tekintetben, hogy közös tevékenységüket az általános béke és az újjáépítés elõmozdítására fordítják. A két kormány elhatározta, hogy e törekvések megvalósítása érdekében érintkezésben maradnak egymással.

Gróf Ciano olasz külügyminiszter nyilatkozata Münchenben németországi látogatásának befejezésekor

Az utóbbi napokban beható eszmecserét folytattam az általános politikai helyzetrõl Berchtesgadenben a Führerrel és Berlinben von Neurathtal. Ez az eszmecsere még világosabban kidomborította kormányainknak azt a szilárd szándékát, hogy közös erõfeszítéseinket a béke és újjáépítés nagy mûvére fordítsuk. Ezeknek a közös erõfeszítéseknek szilárd alappillérét nem csak a két ország érdekei alkotják, hanem az a magasztos feladat is, amelyet Németország és Olaszország Európa civilizációjának védelmében betölt.

Ebbe a keretbe tartozik, hogy újból megvizsgáljuk azokat a folyamatban levõ tárgyalásokat, amelyek a locarnói szerzõdés pótlására irányulnak. Amint tudják, mind a német, mind az olasz kormány már megadta a válaszát a brit emlékiratra, és mindkét kormány hangoztatta azt a világosan kifejezett akaratát, hogy együttmûködjék a biztonság alapjainak olyan megszilárdításában, amilyent egy nyugat-európai biztonsági szerzõdés nyújthat. Báró Neurathtal megvitattuk a Népszövetségek problémájának különbözõ oldalait is. Kormányaink, mint a múltban, továbbra is azon lesznek, hogy szoros és baráti érintkezésben maradjanak egymással.

Ami a Duna-medence kérdését illeti, kijelenthetem, hogy a helyzet megvizsgálása után, amelyet a római jegyzõkönyvek és a július 11-i német-osztrák egyezmény figyelembevételével végeztünk, kölcsönös megelégedésünkre megállapíthattuk, hogy a két ország politikája máris gyakorlati és pozitív eredményeket hozott Ausztria javára. A két kormány a Duna-medencét érintõ problémákat a barátságos együttmûködés szellemében fogja kezelni.

Megtárgyaltuk Spanyolország helyzetét is, és egyetértettünk annak felismerésében, hogy Franco tábornok nemzeti kormányát a spanyol nép szilárd akarata támogatja az államterület túlnyomó részében, ahol sikerült a rendet és a polgári fegyelmet ismét helyreállítania, ellentétben azokkal az anarchikus állapotokkal, amelyek ott uralkodtak. Ugyanakkor újból megerõsítettük a spanyol ügyekbe való be nem avatkozás elvét és azt, hogy fenntartjuk az ebben a szellemben vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Felesleges hangoztatni egyetértésünket arra nézve, hogy Németországnak és Olaszországnak nincs más óhajtása, mint az, hogy Spanyolország – teljes nemzeti és gyarmati épségében – mielõbb ismét elfoglalja a nemzetek életében õt megilletõ nagy szerepét.

Azokkal a komoly veszélyekkel szemben, amelyek Európa szociális szerkezetét fenyegetik, a Führer, báró Neurath és én megújítottuk a német és az olasz népnek azt a szilárd elhatározását, hogy minden erõnkkel megvédjük az európai civilizáció szent örökségét a családra és nemzetre épülõ nagy intézményeiben.

Ebben a szellemben báró Neurathtal elhatároztuk azt is, hogy elmélyítjük a kulturális kapcsolatokat Németország és Olaszország között, és mihelyt Rómába hazatérek, megkezdjük a megbeszéléseket a két ország kulturális cseréjére vonatkozó megállapodás megkötésérõl. Amint tegnap már közölték, a Führer elhatározta, hogy elismeri az etiópiai olasz császárságot. Felesleges arról beszélnem, hogy milyen megelégedéssel fogadtam ezt az elhatározást. Ebbõl az alkalomból rendeztük az olasz–német gazdasági kapcsolatokat Etiópiára vonatkozóan, és a különbözõ függõ kérdéseket a két ország kölcsönös megelégedésére fogjuk megoldani.

Mindezeket a pontokat jegyzõkönyvbe foglaltuk, amelyet megbeszéléseink befejezésével szövegeztünk meg.

Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi szerzõdések 1918–1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb külpolitikai szerzõdései. Második, átdolgozott és bõvített kiadás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó, 1983, Budapest. 401–405., ill. Németh István: Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. II. kötet. A „Harmadik Birodalom”. L’Harmattan Kiadó, 2007. 554–555. Újra közreadja N.I.

 

 

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius